gépkocsivezető szinonimái

főnév
  • gépjárművezető, autóvezető, sofőr, autós, vezető, úrvezető (régies), pilóta (bizalmas)
  • (kezdő): mazsola (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiver

ige
  • kiüt, kiejt, legyőz
  • kiporol, kiütöget, kipaskol, kiráz
  • csépel
  • klopfol (bizalmas), potyol (tájnyelvi)
  • kikalapál
  • kicsikar (valakiből)
  • elfeledtet, leszoktat (valamiről)
  • kikerget, elűz, elüldöz, kivesszőz
  • kihajt, kicsap
  • (verejték): ellep, elborít

pallérozatlan

melléknév
  • műveletlen, csiszolatlan, tanulatlan, iskolázatlan, képzetlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan
  • közönséges, durva, barbár, modortalan, bárdolatlan, faragatlan, bugris (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gépkocsivezető szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fullajtár

főnév
  • előlovas (régies), jelentőfutó (régies), előhírnök
  • hírvivő, futár (régies), küldönc, főlajtár (tájnyelvi), kengyelfutó (régies)
  • (régies): kocsis

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)

felapróz, fölapróz

ige
  • felaprít, szétdarabol, felvág, összevág, felvagdal, felszabdal, aprogat (tájnyelvi)
  • feloszt, parcelláz
  • szétforgácsol, elveszteget, elfecsérel

eminens

melléknév
  • kitűnő, kiváló, élenjáró, kiemelkedő, kimagasló, jeles
  • elsőrendű, fontos

galvánelem

főnév
  • Volta-elem (szaknyelvi), Volta-oszlop (szaknyelvi)

gyűrűsujj

főnév
  • aranyujj (tájnyelvi), neveletlenujj (tájnyelvi)

összeáll

ige
  • összegyűlik, tömörül, sorakozik
  • társul, összefog, szövetkezik, bandába verődik
  • létrejön, kialakul
  • (pejoratív): összeköltözik, együtt él (valakivel) Sz: bagóhiten él vele; összeszűrik a levet
  • összetapad, egybeforrad, összenő, csomósodik, összeszigorosodik (tájnyelvi), megszilárdul, megköt, megkeményedik, megdermed, besűrűsödik, jeged (régies)

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

eldugott

melléknév
  • félreeső, Isten háta mögötti

bekanyarodik

ige
  • befordul, betér, bekanyarul (tájnyelvi), behajt, bevág, becsap

ellenkezőleg

határozószó
  • inkább, sőt, másként, fordítva

hajlék

főnév
  • lakás, otthon, ház, lakóhely, rezidencia, szállás, lak, kunyhó, viskó, bódé (régies), odú
  • födél (választékos), menedék, oltalom, védelem, menhely

házas

melléknév
  • nős, feleséges (régies)

keresgél

ige
  • kutat, kutakodik, guberál (bizalmas), böngész, turkál, bogarász, motozgat, matat, búvárol, kajtárkodik, kotorász, bilingel (tájnyelvi), kajtat (tájnyelvi), kotoz (tájnyelvi)
  • nyomoz

ipari

melléknév
  • nagyüzemi, üzemi, gyári

gereblye

főnév
  • gráblya (tájnyelvi), gerábla (tájnyelvi), fogacsos vas (régies)
  • (szleng): fésű, tetűfegyver (szleng)

francia

melléknév, főnév
  • frank (régies), franciaországi, gall

gyékény

főnév
  • szőnyeg, takaró, terítő, lábtörlő, ponyva
  • háncs

indulás

főnév
  • rajt, kezdet, elmenés, start, menet
  • kiindulás, rajthely
  • kezdés, születés, elkezdődés, bevezetés
  • pályakezdés

gondterhelt, gondter

melléknév
  • gondtelt, levert, lehangolt, deprimált (idegen), aggodalmaskodó, nyugtalan, rosszkedvű, borús, felhős, komor

fellendül, föllendül

ige
  • javul, virágzásnak indul, felvirágzik, növekedik, fokozódik, erősödik, emelkedik, kiterjed, prosperál, megújul, újjászületik

gyorsulás

főnév
  • akceleráció (szaknyelvi), fokozódás

intézményes

melléknév
  • bevezetett, rendszeresített, szokásos
  • hatósági, intézeti, egyesületi, társasági, testületi