felmagasztal, fölmag szinonimái

ige
  • feldicsér, dicsőít, felemel, istenít, bálványoz, glorifikál (választékos), megdicsőít
  • kiemel, előléptet, eszményít, kitüntet, magas polcra emel(idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sajátosság

főnév
  • sajátság, jellegzetesség, ismérv, jelleg, ismertetőjel, vonás, jellemvonás, különlegesség, specialitás (idegen), specifikum (idegen), karakter, tulajdonság, attribútum (szaknyelvi)

összerezzen

ige
  • megrezzen, összerázkódik, megrázkódik, összerándul
  • megijed, megrémül, megriad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felmagasztal, fölmag szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

feláll, föláll

ige
  • felegyenesedik, felkel, talpra áll, felemelkedik, felserken (régies), kihúzza magát
  • rááll, fellép (valamire)(valamiről)
  • (szaknyelvi): felsorakozik, felfejlődik
  • megszerveződik, kialakul, létrejön
  • (pénisz): felmered, megmerevedik, erigál (szaknyelvi)
  • (haj): égnek áll, felborzad (tájnyelvi)

eltulajdonít

ige
  • ellop, elvesz, elemel, eltüntet, elsinkófál (bizalmas), elrabol, eloroz, elzsebel, elcsen, meglógat (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), elcsór (szleng), megcsap (szleng), elzabrál (bizalmas), megfúj (szleng), meglovasít (szleng), eltökít (régies), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi)

elpiszkol

ige
  • bepiszkol, bepiszkít, bemocskol, foltot ejt, beszennyez, elszennyez

ekkora

névmás
  • ilyen, ekkorú (tájnyelvi)

felhalmozódás, fölha

főnév
  • felgyülemlés, sokasodás, lerakódás, összetorlódás, megszaporodás, felszaporodás, tömörülés, összeállás, összehordás, akkumuláció (idegen), konglomeráció (idegen), tezaurálás (szaknyelvi)

flört

főnév
  • kacérkodás, legyeskedés, enyelgés, széptevés, kaland

nedű

főnév
  • (régies): folyadék, nedv
  • ital, lé, bor, nedély (régies)

csúszkál

ige
  • (jégen): siklik, iringál (tájnyelvi), fakutyázik, korcsolyázik, sikankózik (tájnyelvi), csiszonkáz (tájnyelvi), csúszkorál (tájnyelvi), iszamkodik (tájnyelvi), csiszonkázik (tájnyelvi), csuszkinyózik (tájnyelvi), icánkol (tájnyelvi), illangat (tájnyelvi), irant (tájnyelvi), iszingál (tájnyelvi), isint (tájnyelvi), iszonkodik (tájnyelvi), sikórál (tájnyelvi), simókál (tájnyelvi)

csitri I.

melléknév
  • (lány): fiatal, serdülő, kamaszodó
  • (tájnyelvi): kicsi, rövid, apró, jelentéktelen, haszontalan
  • (haj) (tájnyelvi): borzas, kócos

állóképesség

főnév
  • erőnlét, erő, kondíció, kondi (bizalmas)
  • kitartás, szívósság, lelkierő, elszántság

dialektus

főnév
  • nyelvjárás, tájszólás, tájnyelv, idióma (idegen)

folyóirat

főnév
  • periodika (szaknyelvi), közlöny, szemle
  • magazin

gépjármű

főnév
  • gépkocsi, jármű, autó, személyautó, kocsi, automobil (régies), tragacs (szleng), járgány (bizalmas), csotrogány (szleng)
  • teherautó, tehergépkocsi

infantilis

melléknév
  • visszamaradt, fejletlen, kialakulatlan
  • éretlen, gyerekes, gyermeteg, gyermekded, naiv, zöldfülű, kiforratlan, komolytalan, felelőtlen

hátramenet

főnév
  • farolás, visszamenet, rükverc, rákmenet, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi)

felmérgesedik, fölmé

ige
  • felindul, felbőszül, felingerlődik, felhördül, felidegeskedik, feldühödik, dührohamot kap, dühöng, megharagszik, haragra lobban, tűzbe jön, elönti a méreg, méregbe gurul, elfogja a méreg, dühbe gurul, dühbe jön, megvadul, begerjed, felháborodik, megbolondul, megmérgesedik, felpaprikázódik (bizalmas), begurul (szleng), bepörög (szleng), begőzöl (szleng), meggubolyodik (tájnyelvi) Sz: felmegy a cukra (bizalmas), felmegy a pumpája (szleng), felforr az agyvize (szleng), felkapja a vizet (szleng)

fejvesztett

melléknév
  • fejetlen, kapkodó, megzavarodott, rémült, eszeveszett, szétszórt, meggondolatlan

fénytelen

melléknév
  • tompa, matt, homályos, fakó, megtört, sötét
  • (hang): fátyolos, megtört

hasíték

főnév
  • hasadás, hasadék, nyílás, rés, repedés, lyuk
  • slicc (bizalmas)

felségsértés, fölség

főnév
  • felségbántás (régies), crimen laesae maiestatis (idegen), perduellió (régies)
  • pártütés, hazaárulás

elvonszol

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

figyelmetlen

melléknév
  • vigyázatlan, elővigyázatlan, gondatlan, szétszórt, szórakozott, nemtörődöm, hanyag, elszóródott eszű (régies), sükebóka (tájnyelvi)
  • tapintatlan, udvariatlan, indiszkrét, figyeletlen (régies)

hatókör

főnév
  • hatósugár, hatótávolság, hatókörzet