felhány, fölhány szinonimái

ige
  • felkapál, fellapátol, felás, feldúl, feltúr
  • feldobál, felhajigál, felszór, felhantol, felrak, halomba rak, felhalmoz
  • átkutat, felforgat
  • felhánytorgat, felemleget, felpanaszol, szemére vet, szemére lobbant, hibáztat, felhoz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

cápa

főnév
  • kutyahal (régies)

bűnszövetkezet

főnév
  • bűnbanda, maffia, klikk, banda, klán, camorra
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felhány, fölhány szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fedeztet

ige
  • pároztat, hágat, megtermékenyít
  • fizettet, biztosíttat (költségeket)

elszakad

ige
  • kettészakad, szétszakad, kettéválik, szétválik, szétmegy, szétpattan, széthasad, kettéhasad, leválik, elhasad, elfeslik, elfoszlik, elrongyolódik, elcandalodik (tájnyelvi), elszablik (tájnyelvi), elpercen (tájnyelvi)
  • (kapcsolat) megszakad
  • (valakitől): megelőz, elhagy, elválik, lemarad, elmarad, eltávozik, elszármazik, elmegy, különválik, elbúcsúzik

előkapar

ige
  • előszed, kiszed, előkotor, előhalászik
  • előás, kiás, kiváj, kihantol
  • (bizalmas): előkerít, felkutat

egy-kettő II.

módosítószó
  • azonnal, rögtön, rögvest, tüstént

feldúl, földúl

ige
  • felforgat, szétdúl, felhány, fölkever, szétzilál, felprédál
  • lerombol, elpusztít, tönkretesz, kirabol, kifoszt, letarol
  • felzaklat, felizgat, felidegesít, felkavar, megráz
  • (nyugalmat): megront, megzavar, tönkretesz

fiadzik

ige
  • fial, kölykezik, ellik
  • szaporodik, kamatozik, gyarapodik

nagykanál

főnév
  • leveseskanál, merőkanál
  • evőkanál

csonthártyagyulladás

főnév
  • periostitis (szaknyelvi)

csetlik-botlik

ige
  • botladozik, botorkál, támolyog, bukdácsol, biteleg-botolog (tájnyelvi), bócorog (tájnyelvi), iceg-bocog (tájnyelvi), itlik-botlik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): bizonytalankodik, kapkod

alkalmatlanság

főnév
  • képtelenség, cselekvőképtelenség, tehetetlenség, erőtlenség, gyengeség, impotencia, imposszibilitás (régies)
  • időszerűtlenség, kényelmetlenség, kellemetlenség, inkommoditás (idegen)

dekoráció

főnév
  • dísz, díszítmény, díszítés, ékítmény, dekórum (régies)
  • kellék, díszlet
  • (régies): érdemrend, kitüntetés, rendjel, dekórum (régies)

fogad

ige
  • (valahova valakit): befogad, bevesz, felvesz, beenged
  • rendelkezésre áll, vár, vendégül lát
  • lát (valahogyan), üdvözöl
  • rendel
  • (valamivé): tesz, avat, nyilvánít
  • (valakit, valamit): felfogad, szegődtet, szerződtet, igénybe vesz
  • megfogad, tudomásul vesz
  • ígér, megígér, esküszik, fogadalmat tesz, szavát adja
  • fogadást köt, tippel

gálya

főnév
  • evezős hajó, hajó
  • gályarabság, rabság, kényszermunka, fogság, rabiga (választékos), rabszolgasors
  • (szleng): munka, meló (bizalmas), robot, gürcölés

ildomos

melléknév
  • jólnevelt, derék, illemtudó, illedelmes, finom modorú, dicséretre méltó, okos (régies), tanult (régies), erényes (régies)
  • illendő, illő, odavágó, helyes

hártya

főnév
  • héj, bőrke, bőröcske (régies), burok, lemezke, film, serosa (szaknyelvi), velum (szaknyelvi), lantorna (régies), pille (régies), enyeg (régies), háportyika (tájnyelvi)
  • hályog
  • hártyapapír, pergamen

felhív, fölhív

ige
  • feltárcsáz, felcsenget, csenget, telefonál
  • felszólít, felkér, felrendel, felcsábít, felbolondít, megkér, invitál
  • feleltet
  • (figyelmet) ráirányít

fátum

főnév
  • sors, végzet, eleve elrendelés, determináció (idegen), predesztináció (idegen)
  • balsors, balszerencse

felülemelkedik, fölü

ige
  • (valamin): túllép, túlteszi magát (valamin), úrrá lesz, túljut

hányad

főnév
  • rész, osztályrész, köteles rész (szaknyelvi), adag, darab, törtrész, töredék
  • dézsma, járandóság, kontingens, részesedés
  • arány, részarány, számarány, kvóta (szaknyelvi), ráta (idegen)
  • mérték, mennyiség, hányados, viszonyszám

felmelegedik, fölmel

ige
  • felmelegszik, fölmelegszik, bemelegszik, tüzesedik, felhevül, átforrósodik, fő, forr, izzik
  • elfűlik (tájnyelvi), felenyhül (tájnyelvi)
  • átmelegszik, kimelegszik
  • megbocsát, kiengesztelődik, felenged, megenyhül

eltesz

ige
  • elhelyez, elrak, elpakol, elrámol
  • helyrerak, helyretesz, zsebre tesz, zsebre rak, zsebre dug, zsebre vág
  • félretesz, félrerak, elraktároz, tárol, rezervál, megőriz, megzsugorgat (tájnyelvi)
  • befőz, tartósít, elrak, konzervál, besóz
  • eldug, eltüntet, elrejt, elhány, elkever (bizalmas), elpaterol (szleng), elberhel (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)

fényképalbum

főnév
  • fotóalbum

harmatos

melléknév
  • nedves, vizes, nyirkos, lustos (tájnyelvi), locsos (tájnyelvi), cafos (tájnyelvi), lamos (tájnyelvi), csahos (tájnyelvi)
  • (választékos): üde, hamvas
  • ártatlan