felfordít, fölfordít szinonimái

ige
  • felbillent, feldönt, felborít, felhajt, fellök, felforgat, fejére állít
  • megzavar, meghiúsít, keresztülhúz, bomlaszt, aláaknáz, összezilál, tönkretesz

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kétszerkettő

főnév
  • egyszeregy, szorzótábla

szőlő

főnév
  • szőlőtőke, tőke, szőlőtő, borág (régies)
  • szőlőfürt, szőlőgerezd (tájnyelvi), szőlőfej (tájnyelvi)
  • szőlőszem, szőlőbogyó
  • szőlőskert, szőlőhegy
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felfordít, fölfordít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

fátyolvirág

főnév
  • rezgőke

elsétál

ige
  • eltávozik, elballag, elgyalogol, elcammog (bizalmas), eloldalog, eleblábal (tájnyelvi), elbandzsalog (tájnyelvi), előgyeleg (tájnyelvi), elbotolózik (tájnyelvi), elmegy

előállít

ige
  • elővezet, letartóztat, bekísér, őrizetbe vesz, nyakon csíp (bizalmas), fülön fog (bizalmas)
  • készít, létrehoz, gyárt, kinyer, termel, megtermel, termeszt, kidolgoz, kialakít, produkál, fabrikál (bizalmas), alkot, megalkot, megszerkeszt, megvalósít, képez, megformál, formába önt, összerak

egyetértés

főnév
  • helyeslés, jóváhagyás, beleegyezés, hozzájárulás
  • megállapodás, megegyezés, egyezség, konszenzus (idegen)
  • békesség, összhang, harmónia, összetartás, megbékélés, egyetértőség (tájnyelvi), egyértés (tájnyelvi), konkordancia (régies), egyesség (tájnyelvi)

felbont, fölbont

ige
  • kinyit, kibont, felnyit, megbont, feltör, felvág, feltép, felszakít, felszaggat, fölfeszeget, feltár, felránt, kigöngyölít
  • szétbont, széttagol, szétszed
  • lefejt, kifejt, felfejt, felszed, szétfejt
  • megszüntet, érvénytelenít, feloszlat, felmond, hatálytalanít, hatályon kívül helyez, megszeg, visszalép (valamitől), visszacsinál

fertőzés

főnév
  • infekció (szaknyelvi), szepszis (szaknyelvi), kontamináció (szaknyelvi), ragály

nagy II.

határozószó
  • igen, nagyon, nagymértékben

csodabogár

főnév
  • különc, csodapofa, csodapók (bizalmas)

cseppent, csöppent

ige
  • csepegtet, csurrant
  • (tájnyelvi): (tehenet) fej

áldatlan

melléknév
  • kellemetlen, bajos, balszerencsés, vészhozó, rossz, kedvezőtlen, előnytelen, káros, ártalmas, baljóslatú, ominózus, átkos
  • rendezetlen, fejetlen, zűrzavaros

datálódik

ige
  • kelteződik, dátumozódik, számítódik, kezdődik
  • származik, ered

fizetés

főnév
  • kiegyenlítés, törlesztés, utalványozás, térítés, rendezés, tejelés (szleng)
  • kereset, bér, jövedelem, munkadíj, javadalmazás, járandóság, tiszteletdíj, fizetség, illetmény, zsold, gázsi (bizalmas), fix (bizalmas), honorárium, ellátmány (szaknyelvi), díjazás, munkabér, javadalom, dotáció, juttatás, ellenszolgáltatás, ellátás

füzér

főnév
  • koszorú, fonás, fonat, lánc, sor, girland, fentő (tájnyelvi)
  • nendszu (idegen), olvasó, rózsafüzér

ígérkezik

ige
  • ajánlkozik, kínálkozik, hajlandóságot mutat, ígérget, szavát adja, fogadkozik, reményt kelt, kecsegtet

haris

főnév
  • guvat (régies)

felfújt, fölfújt I.

melléknév
  • felpuffadt, duzzadt, duzmadt (tájnyelvi), feldagadt, püffedt, felfúvódott, dobasz (tájnyelvi), dunda (tájnyelvi)
  • eltúlzott, felnagyított, túlméretezett, feltupírozott, túlhajtott
  • nagyhangú, bombasztikus, dagályos
  • felfuvalkodott, beképzelt, pöffeszkedő, gőgös, dölyfös, kivagyi, pökhendi

fáradozik

ige
  • fárad, törődik, bajlódik, kínlódik, küszködik, vesződik, töri magát, strapálja magát (bizalmas), küzd, viaskodik, harcol, erőfeszítéseket tesz, talpal (bizalmas), melózik (szleng), robotol (bizalmas), gürcöl, gürizik (szleng), güzül (szleng), csarmalódik (tájnyelvi)
  • (valamin): iparkodik, dolgozik, buzgólkodik, munkálkodik, ügyködik, foglalatoskodik

félteke

főnév
  • félgömb, hemiszféra (szaknyelvi), hemiglóbusz (idegen), félgolyó (régies)

hangol

ige
  • egyeztet, beállít, hozzáigazít, koordinál

felkészül, fölkészül

ige
  • készülődik, késztelődik (tájnyelvi), előkészül, hozzákészül, összeszedi magát, nekigyürkőzik, felvértezi magát (valami ellen), megteszi a szükséges lépéseket, nekivetkőzik, köpi a markát, fegyverkezik (tájnyelvi)
  • tanul

elszundít

ige
  • elbóbiskol, elszunnyad, elszundikál, elszenderedik, elszöntyörödik (tájnyelvi), elalszik, elnyomja az álom

fenevad

főnév
  • vadállat, bestia, ragadozó, dúvad (választékos)
  • szörnyeteg
  • (jelzőként): állatias, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

haránt

határozószó
  • ferdén, rézsút, rézsútosan, srégen (bizalmas), slégen (tájnyelvi), srég (régies)
  • keresztben, keresztirányban, átlósan, lejtősen (régies), menetelesen (régies)