dal szinonimái
főnév
- ének, dallam, dana (régies), zengzet (régies), zönge (régies), nóta, szong (idegen), sanzon, sláger, ária, canzone (idegen), kantiléna, kuplé, carmen (idegen), románc, zengemény (régies), dallás (tájnyelvi), dannó (tájnyelvi), dúd (tájnyelvi)
- költemény, vers
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
labilis
melléknév
- dülöngélő, tántorgó, imbolygó
- ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
- szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
- kétes, megtámadható
megaláz
ige
- megszégyenít, lealáz, rátapos (valakire), porba tipor, dehonesztál (idegen), lealjasít, lealacsonyít, leforráz, degradál, megbánt, megsért, leéget (bizalmas) Sz: az orcája bőrét húzza le (valakinek); feladja a vizes inget (valakire); gallérja alá pök (valakinek); kiteszi hűlni; leforrázza, mint a kutyát; orcájára térít; pellengérre állít; porig aláz
csikorgó
melléknév
- csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
- (hideg): dermesztő, farkasordító
bánatos
melléknév
- szomorú, szomorkás, bánkódó, bús, búsuló, mélabús, búskomor, búbánatos, búvalbélelt, elkeseredett, kesergő, rosszkedvű, kedvetlen, lehangolt, levert, letört, boldogtalan, csüggedt, vigasztalan, örömtelen, elszontyolodott, komor, deprimált, depressziós
- melankolikus, elégikus, borongós, borús, keserű, gyászos
csökkenés
főnév
- mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)
ébreszt
ige
- kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
- éleszt
- előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
- (régies): derít, világosít
laboráns
főnév
- asszisztens
- (szleng): homokos (szleng), meleg (szleng), buzeráns (durva), buzi (durva), köcsög (szleng), baboskendő (szleng)
alávaló
melléknév
- aljas, gyalázatos, becstelen, megvetendő, elvetemült, bitang, galád, gonosz, gaz, hitvány, semmirekellő, semmiházi, jellemtelen, senkiházi, nyavalyás, cudar, ganéj (szleng) Sz: akasztófára sem jó; alábbvaló a faszúnál; alábbvaló a sajtkukacnál; alábbvaló az élő húsba esett nyűnél; eb ágyában termett; gaz anyának váltott gyermeke; nem érdemli, hogy rásüssön a nap; nem jó fában ringatták; nincs annyi becsülete, mint a kijáró kutyának; pokolban kotlották, világra költötték; rongyon gyűlt
- értéktelen, hitvány, silány, gyatra, vacak
- (hazugság): szemenszedett, égbekiáltó
elhány
ige
- ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
- elveszít, elveszt, elhagy, elrak
- eldob, eldobál, elhullat
- (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel
érzékenység
főnév
- fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
- sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
- sértődékenység, érzékenykedés
dalol
ige
- énekel, nótáz, nótázik, danol (tájnyelvi), dall (régies), danolász (tájnyelvi), danázik (tájnyelvi), lajtol (tájnyelvi), kornyikál, kántál, óbégat, nyávog (pejoratív), gajdol (tájnyelvi) Sz: szorítja a bocskor a lábát (tréfás); szorítja a gatyamadzag (tréfás)
- (választékos): versel, költ
- (madár): szól, csicsereg, csiripel, fütyül, trillázik, hangicsál (régies)
dong
ige
- zümmög, zsong, zúg, döng, döngicsél, burrong, burunkozik, dorol, búg, dönög (tájnyelvi), drung (tájnyelvi), dongicsál (tájnyelvi)
- (valaki körül): körülhízeleg, körüldong, körüludvarol
érintkezik
ige
- összeér, összefügg, kapcsolódik, határos, szomszédos
- összejár (valakivel), barátkozik (valakivel), összejön (valakivel), forgolódik (vkik között), találkozik
- (nemileg): közösül, párosodik, koitál (idegen)
érv
főnév
- argumentum (régies), indok, észok, adu, tromf (régies), ász (bizalmas), nagyágyú (bizalmas), bizonyíték