dal szinonimái

főnév
  • ének, dallam, dana (régies), zengzet (régies), zönge (régies), nóta, szong (idegen), sanzon, sláger, ária, canzone (idegen), kantiléna, kuplé, carmen (idegen), románc, zengemény (régies), dallás (tájnyelvi), dannó (tájnyelvi), dúd (tájnyelvi)
  • költemény, vers

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

fűrészel

főnév
  • darabol, elmetsz, elvág, hasogat
  • (bizalmas): hegedül, nyaggat (hegedűt)
  • (bizalmas): horkol, hortyog
  • áskálódik, fúr, furkál
  • (szleng): közösül

menthetetlen

melléknév
  • javíthatatlan, gyógyíthatatlan
  • elveszett, reménytelen, halálos, kilátástalan, kikerülhetetlen
  • megbocsáthatatlan, védhetetlen, igazolhatatlan, tarthatatlan, oktalan
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csikorgó

melléknév
  • csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
  • (hideg): dermesztő, farkasordító

boglya

főnév
  • szénaboglya, kazal, asztag, kalangya (tájnyelvi)

bevizel

ige
  • bepisil (bizalmas), behugyozik (durva)

bánatos

melléknév
  • szomorú, szomorkás, bánkódó, bús, búsuló, mélabús, búskomor, búbánatos, búvalbélelt, elkeseredett, kesergő, rosszkedvű, kedvetlen, lehangolt, levert, letört, boldogtalan, csüggedt, vigasztalan, örömtelen, elszontyolodott, komor, deprimált, depressziós
  • melankolikus, elégikus, borongós, borús, keserű, gyászos

csökkenés

főnév
  • mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)

ébreszt

ige
  • kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
  • éleszt
  • előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
  • (régies): derít, világosít

laboráns

főnév
  • asszisztens
  • (szleng): homokos (szleng), meleg (szleng), buzeráns (durva), buzi (durva), köcsög (szleng), baboskendő (szleng)

állkapocs

főnév
  • állcsont, áll, mandibula (szaknyelvi), állkapca (tájnyelvi)

alávaló

melléknév
  • aljas, gyalázatos, becstelen, megvetendő, elvetemült, bitang, galád, gonosz, gaz, hitvány, semmirekellő, semmiházi, jellemtelen, senkiházi, nyavalyás, cudar, ganéj (szleng) Sz: akasztófára sem jó; alábbvaló a faszúnál; alábbvaló a sajtkukacnál; alábbvaló az élő húsba esett nyűnél; eb ágyában termett; gaz anyának váltott gyermeke; nem érdemli, hogy rásüssön a nap; nem jó fában ringatták; nincs annyi becsülete, mint a kijáró kutyának; pokolban kotlották, világra költötték; rongyon gyűlt
  • értéktelen, hitvány, silány, gyatra, vacak
  • (hazugság): szemenszedett, égbekiáltó

apróhirdetés

főnév
  • apró

egyenlít

ige
  • egyenget, elegyenget, kiegyenlít, egalizál
  • utolér, beér, kiegyenlít

elhány

ige
  • ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
  • elveszít, elveszt, elhagy, elrak
  • eldob, eldobál, elhullat
  • (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel

felvetés, fölvetés

főnév
  • javaslat, kérdésfelvetés

érzékenység

főnév
  • fogékonyság, szenzibilitás (szaknyelvi), hajlamosság, inklináció (szaknyelvi)
  • sérülékenység, szuszceptibilitás (szaknyelvi), izgékonyság
  • sértődékenység, érzékenykedés

dalol

ige
  • énekel, nótáz, nótázik, danol (tájnyelvi), dall (régies), danolász (tájnyelvi), danázik (tájnyelvi), lajtol (tájnyelvi), kornyikál, kántál, óbégat, nyávog (pejoratív), gajdol (tájnyelvi) Sz: szorítja a bocskor a lábát (tréfás); szorítja a gatyamadzag (tréfás)
  • (választékos): versel, költ
  • (madár): szól, csicsereg, csiripel, fütyül, trillázik, hangicsál (régies)

cserkész2

főnév
  • (régies): erdőőr, nyomkereső, kutató, cirkáló
  • kiscserkész

dong

ige
  • zümmög, zsong, zúg, döng, döngicsél, burrong, burunkozik, dorol, búg, dönög (tájnyelvi), drung (tájnyelvi), dongicsál (tájnyelvi)
  • (valaki körül): körülhízeleg, körüldong, körüludvarol

érintkezik

ige
  • összeér, összefügg, kapcsolódik, határos, szomszédos
  • összejár (valakivel), barátkozik (valakivel), összejön (valakivel), forgolódik (vkik között), találkozik
  • (nemileg): közösül, párosodik, koitál (idegen)

derékszögű

melléknév
  • merőleges
  • négyszögletes, négyzet alakú, négyzetes

bombatámadás

főnév
  • bombázás, légitámadás

dudál

ige
  • tülköl, kürtöl, szirénázik, sípol
  • (szél): zúg, süvít, süvölt

érv

főnév
  • argumentum (régies), indok, észok, adu, tromf (régies), ász (bizalmas), nagyágyú (bizalmas), bizonyíték