esperes szinonimái

főnév
  • pap, lelkipásztor, lelkész, dékán (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szomorú

melléknév
  • bánatos, búbánatos, szomorodott, bús (választékos), szomorkás, levert, letört, lehangolt, csüggedt, lógó orrú, fancsali, savanyú, mélabús, melankolikus, mísz (bizalmas), búskomor, komor, nyomott, rosszkedvű, kedvetlen, kedveszegett, deprimált, depressziós, elkámpicsorodott (szleng), elkenődött (szleng), lelombozódott (szleng) Sz: a földet szántja az orra; bal lábbal kelt fel; bús, mint ki hat ökrét vesztette; bús, mint a kotló tyúk; búslakodik, mint a kereketörött paraszt; búsul, mint a föltekert ménló; búsul, mint a cigány Szent Mihály napján; búsul, mint kinek hat ökrét szekeréből ellopták; búsul, mint az elrugdosott ménló; el van keseredve, mint a liptai túró; leszegett a nyaka; meghasad a szíve; nem tud hová lenni bújában; olyan jó kedve van, mint a szegbe akasztott nyúlnak; olyan, mint a szárnyaszegett lúd; olyan, mint a pénteki menyasszony; olyan, mint akinek az orra vére folyik; olyan, mint akinek apját, anyját megölték; savanyú pofát vág; sír benne a lélek; sír előtte minden; száraz ágon ül; úgy áll a szája, mint a tót kalendárium; úgy áll a szája, mint szüret után a kunyhó; úgy áll a szája, mint akinek kenderföld nem jutott
  • borult, borús, borongós
  • elszomorító, lehangoló, lesújtó, leverő, fájó, fájdalmas, szívet tépő, szívbe markoló, reménytelen, sivár, gyászos, zord
  • keserves

jellemtelenség

főnév
  • gerinctelenség, elvtelenség, lelkiismeretlenség, köpönyegforgatás, kétkulacsosság, aljasság, becstelenség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a esperes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

engedetlen

melléknév
  • szófogadatlan, rakoncátlan, fegyelmezetlen, kezelhetetlen, rendbontó, fegyelemsértő, zabolátlan, féktelen, renitens (idegen), deviáns (szaknyelvi), ellenszegülő, ellenálló, rebellis (idegen), dacos, konok, hajlíthatatlan, makacs, nyakas, makrancos, akaratos, keménynyakú, nyakaskodó, csökönyös, önfejű, keményfejű, hajthatatlan, merev, megátalkodott

életrevaló

melléknév
  • erős, egészséges, erőtől duzzadó, életerős, életképes, tökös (szleng)
  • talpraesett, élelmes, gyakorlatias, szemfüles, szemes, találékony, ügyes, leleményes, nem elveszett (ember), agilis, invenciózus, vitális (régies)
  • megvalósítható, kivitelezhető, felhasználható, teljesíthető, alkalmas

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

dehogy

kötőszó
  • dehogyis, hogyne, hogyisne, ugyan, ugyan már, csudát, fenét, frászt, szó sincs róla, távolról sem, a világért sem, semmi esetre sem, isten ments
  • (tájnyelvi): mihelyt, alighogy

erősít

ige
  • erősbít (választékos), edz, acéloz, izmosít, roborál (szaknyelvi)
  • kövérít
  • alátámaszt, aládúcol, megszilárdít, fortifikál (régies), rekeszt (régies), póckol (tájnyelvi)
  • (iramot): növel, fokoz, rákapcsol, gyorsít
  • (kapcsolatot): szorosabbra fűz, ápol, fejleszt, elmélyít, megszilárdít(valakivel)
  • (valamit valahova): hozzáerősít, rögzít, kapcsol, csatol, illeszt, fűz, fixál
  • állít, bizonygat, tanúsít, támogat, nyomatékosít, affirmál (szaknyelvi), dóciál (tájnyelvi)

feldagad, földagad

ige
  • felpuffad, felduzzad, felhólyagzik (régies), felpüffed, megdagad, dudorodik, evődik (régies), felguvadik (tájnyelvi), feljön (tájnyelvi), felnő (tájnyelvi), felpöcced (tájnyelvi)

mérföldkő

főnév
  • kilométerkő
  • határpont, korszakhatár

bűntény

főnév
  • bűncselekmény, bűntett, törvénytelenség, törvénysértés, gonosztett, gaztett, jogsértés, balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

briliáns I.

főnév
  • gyémánt, brill (bizalmas)

cm

főnév
  • centiméter, centi (bizalmas)

felháborodik, fölháb

ige
  • méltatlankodik, megütközik, elszörnyed, fennakad, felbosszankodik, megharagszik, haragra gerjed, feldühödik, felhördül, felfortyan, felzúdul, felhorkan, feltámad (tájnyelvi), megbotránkozik, indignálódik (régies), fellát (tájnyelvi)

fésű

főnév
  • tetűgereblye (tájnyelvi), tetűpuska (szleng), gereben (tájnyelvi)

hidra

főnév
  • szörny, szörnyeteg, sárkány, hullámszörny (régies)

gyászmise

főnév
  • rekviem, halotti mise, engesztelő szentmise, gyászszertartás, halotti szertartás

északi

melléknév
  • borealis (idegen), nordikus (idegen)

eminens

melléknév
  • kitűnő, kiváló, élenjáró, kiemelkedő, kimagasló, jeles
  • elsőrendű, fontos

fazekasság

főnév
  • fazekasmesterség, agyagművesség, keramika, fazekasipar, agyagipar, gölöncsérmesterség (tájnyelvi, régies)

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

elhal

ige
  • meghal, elhuny (választékos), elhalálozik (választékos)
  • elpusztul, elsorvad
  • elzsibbad, elgémberedik, megmacskásodik (bizalmas)
  • (hang): elhalkul, elcsendesedik, elnémul, elgyengül

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

gyári

melléknév
  • üzemi, nagyipari, nagyüzemi, üzemszerű
  • tömeges