esperes szinonimái

főnév
  • pap, lelkipásztor, lelkész, dékán (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

régi

melléknév
  • réges-régi, ősrégi, ősi, ódon, avatag, ásatag, avult, elavult, avítt, ósdi, pókhálós, porlepett (választékos), szakállas (vicc), agg, aggott (régies), elaggott, ó (régies), öreg, vén, özönvíz előtti, békebeli (bizalmas), vízözön előtti, hajdani, hajdankori, őskori (bizalmas), muzeális, borjúvilágból való (tájnyelvi), idejétvesztett (tájnyelvi) Sz: talán az anyja is megfeledkezett róla; belepte azt már a hó is
  • antik, archaikus, régmúlt, korabeli, letűnt, elenyészett (választékos)
  • patinás
  • korábbi, hajdani, egykori, régebbi, azelőtti, előző, megelőző, néhai
  • (ruha) viseltes, kopott
  • (szokás): megrögzött, megcsontosodott

felvált, fölvált

ige
  • helyettesít, kicserél, felcserél, levált, örökébe lép, helyébe lép
  • követ, rákövetkezik
  • (pénzt) vált
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a esperes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

engedetlen

melléknév
  • szófogadatlan, rakoncátlan, fegyelmezetlen, kezelhetetlen, rendbontó, fegyelemsértő, zabolátlan, féktelen, renitens (idegen), deviáns (szaknyelvi), ellenszegülő, ellenálló, rebellis (idegen), dacos, konok, hajlíthatatlan, makacs, nyakas, makrancos, akaratos, keménynyakú, nyakaskodó, csökönyös, önfejű, keményfejű, hajthatatlan, merev, megátalkodott

életrevaló

melléknév
  • erős, egészséges, erőtől duzzadó, életerős, életképes, tökös (szleng)
  • talpraesett, élelmes, gyakorlatias, szemfüles, szemes, találékony, ügyes, leleményes, nem elveszett (ember), agilis, invenciózus, vitális (régies)
  • megvalósítható, kivitelezhető, felhasználható, teljesíthető, alkalmas

elárusítónő

főnév
  • eladónő, boltosnő

dehogy

kötőszó
  • dehogyis, hogyne, hogyisne, ugyan, ugyan már, csudát, fenét, frászt, szó sincs róla, távolról sem, a világért sem, semmi esetre sem, isten ments
  • (tájnyelvi): mihelyt, alighogy

erősít

ige
  • erősbít (választékos), edz, acéloz, izmosít, roborál (szaknyelvi)
  • kövérít
  • alátámaszt, aládúcol, megszilárdít, fortifikál (régies), rekeszt (régies), póckol (tájnyelvi)
  • (iramot): növel, fokoz, rákapcsol, gyorsít
  • (kapcsolatot): szorosabbra fűz, ápol, fejleszt, elmélyít, megszilárdít(valakivel)
  • (valamit valahova): hozzáerősít, rögzít, kapcsol, csatol, illeszt, fűz, fixál
  • állít, bizonygat, tanúsít, támogat, nyomatékosít, affirmál (szaknyelvi), dóciál (tájnyelvi)

feldagad, földagad

ige
  • felpuffad, felduzzad, felhólyagzik (régies), felpüffed, megdagad, dudorodik, evődik (régies), felguvadik (tájnyelvi), feljön (tájnyelvi), felnő (tájnyelvi), felpöcced (tájnyelvi)

mérföldkő

főnév
  • kilométerkő
  • határpont, korszakhatár

bűntény

főnév
  • bűncselekmény, bűntett, törvénytelenség, törvénysértés, gonosztett, gaztett, jogsértés, balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

briliáns I.

főnév
  • gyémánt, brill (bizalmas)

cm

főnév
  • centiméter, centi (bizalmas)

felháborodik, fölháb

ige
  • méltatlankodik, megütközik, elszörnyed, fennakad, felbosszankodik, megharagszik, haragra gerjed, feldühödik, felhördül, felfortyan, felzúdul, felhorkan, feltámad (tájnyelvi), megbotránkozik, indignálódik (régies), fellát (tájnyelvi)

fésű

főnév
  • tetűgereblye (tájnyelvi), tetűpuska (szleng), gereben (tájnyelvi)

hidra

főnév
  • szörny, szörnyeteg, sárkány, hullámszörny (régies)

gyászmise

főnév
  • rekviem, halotti mise, engesztelő szentmise, gyászszertartás, halotti szertartás

északi

melléknév
  • borealis (idegen), nordikus (idegen)

eminens

melléknév
  • kitűnő, kiváló, élenjáró, kiemelkedő, kimagasló, jeles
  • elsőrendű, fontos

fazekasság

főnév
  • fazekasmesterség, agyagművesség, keramika, fazekasipar, agyagipar, gölöncsérmesterség (tájnyelvi, régies)

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

évkönyv

főnév
  • almanach, annales (szaknyelvi), krónika, zsebkönyv, kalendárium, értesítő

elhal

ige
  • meghal, elhuny (választékos), elhalálozik (választékos)
  • elpusztul, elsorvad
  • elzsibbad, elgémberedik, megmacskásodik (bizalmas)
  • (hang): elhalkul, elcsendesedik, elnémul, elgyengül

fejvadász

főnév
  • embervadász, bérgyilkos

gyári

melléknév
  • üzemi, nagyipari, nagyüzemi, üzemszerű
  • tömeges