buzgalom szinonimái

főnév
  • buzgóság, buzgólkodás, igyekezet, szorgalom, hév, ügybuzgóság, igyekvés, iparkodás, törekvés, tűz, sürgés-forgás, fáradozás, odaadás, lendület, lobogás, tetterő, felbuzdulás, ambíció, stréberség
  • áhítat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ízlel

ige
  • megízlel, kóstol, kóstolgat, megkóstol, gusztál (tájnyelvi), ízelít (tájnyelvi), smakkol (bizalmas)
  • belekóstol, megismer
  • (tájnyelvi): próbál, megkísérel, tapasztal

fényképezés

főnév
  • fényképészet, fotózás, fotográfia (régies), fényírászat (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a buzgalom szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

borízű

melléknév
  • savanykás, savanyú, fanyar, kesernyés
  • (hang): rekedtes, reszelős, recsegő, érdes, rezes

becsúszik

ige
  • belecsúszik, beleszalad, besikamlik (tájnyelvi), besuvad (tájnyelvi)
  • bejut, behatol, beszivárog, belopózik, belopakodik, besurran, besettenkedik, besündörög, beoson, beügyeskedi magát

balga

melléknév
  • együgyű, ostoba, naiv, botor, buta, dőre, balgatag, oktondi, bárgyú, gyermeteg, butus, bolond, értetlen, tudatlan, tökkelütött, fajankó
  • oktalan, sületlen

álmodozó

melléknév
  • ábrándozó, ábrándos, merengő, révedező, képzelődő, mélázó, fellegekben járó, ábrándokat kergető, romantikus, idealista, fantaszta (pejoratív)

búcsú1

főnév
  • elköszönés, búcsúvétel, istenhozzád (választékos), végszó, búcsúszó, agyő (bizalmas), pá (bizalmas)
  • elválás, eltávozás, búcsúzás

cseveg

ige
  • társalog, beszélget, szót vált, fecseg, locsog, csacsog, csivitel, csicsereg, szájal, dumál (bizalmas), traccsol (bizalmas), trécsel (bizalmas), kaszinózik (bizalmas), pletykál, tereferél, pusmog, sustorog, kotyog, trafikál, jártatja a száját, szövegel (szleng), konverzál (régies), apacsol (szleng), smúzol (szleng), pofázik (durva)

komp

főnév
  • átkelőhajó, rév, hidas (tájnyelvi), kerepes (tájnyelvi)

csócsál

ige
  • összerág, megrág
  • eszeget, eszik, majszol

dolgozik

ige
  • munkálkodik (választékos), munkál (tájnyelvi), melózik (bizalmas), melódiázik (bizalmas), robotol (bizalmas), hajt, gürizik (szleng), gürcöl, güzül (szleng), bütyköl (bizalmas), kulizik (szleng), igálkodik (tájnyelvi), töri magát, strapálja magát, ad a munkának (bizalmas), serénykedik, szorgoskodik, foglalatoskodik, foglalkodik (régies), fárad, fáradozik, bejsztol (szleng), gályázik (szleng) Sz: tapossa a malmot; hajtja a verklit; nyomja az ipart, ráver a melóra
  • tevékenykedik, ténykedik, működik, ügyködik, funkcionál
  • (gép): jár, megy

ezüst

főnév
  • argentum (szaknyelvi), arzsint (tájnyelvi)
  • ezüstpénz, fehérpénz (régies)

elmosódik

ige
  • elmállik, szétmállik
  • (írás): elhomályosodik, elhalványul, összefolyik, kifakul, megfakul
  • elhomályosodik, elhomályosul, elhalványodik, elhalványul, ködbe vész, szétfolyik, szürkül, belevész (valamibe), beleolvad (valamibe), elenyészik
  • (emlékkép): elhalványodik, elhalványul, elhomályosodik, elhomályosul, szertefoszlik

büdösség

főnév
  • bűz, bűzösség, ájer

bolyong

ige
  • bolyog (választékos), kering, köröz, kóborog, kóborol, kóvályog, kódorog, barangol, vándorol, kószál, kalandozik, csatangol, ténfereg, császkál, jár-kel, járkál, kujtorog, őgyeleg, ődöng, lődörög, lézeng, cselleng, bujdosik, bujdoklik, tébolyog (régies), bóklászik, cserkészik, bódolog (tájnyelvi), bojász (tájnyelvi), csilleng (tájnyelvi), kalézol (tájnyelvi), zakánbol (tájnyelvi), babudol (tájnyelvi), bócorog (tájnyelvi)

csámpás

melléknév
  • gacsos, kajcsos (tájnyelvi), görbe lábú, x-lábú, lőcslábú, lőcsös (tájnyelvi), ó-lábú, görbe, karikalábú, gacsiba (tájnyelvi), juhtérdű (tájnyelvi), csimpi-limpi (tájnyelvi), cibekelő (régies)
  • (tájnyelvi): esetlen, félszeg, ügyetlen, szerencsétlen, boldogtalan, balfék, balfácán
  • vézna, gyenge, nyápic, nyüzüge

ellenálló képesség

főnév
  • védettség, immunitás (szaknyelvi), edzettség, ellenállás

behasít

ige
  • bevág, berepeszt, beszakít, bemetsz, beró
  • (tájnyelvi): (fát) felhasogat, berepeget (tájnyelvi)

cselekmény

főnév
  • tett, tevékenység, cselekedet, cselekvés, eljárás, művelet, ténykedés, intézkedés, beavatkozás, cselekvény (régies), akció, aktus
  • történet, történés, előrehaladás, előremenet, mese, meseszövés, bonyodalom, sztori

elméletileg

határozószó
  • elvileg, elméletben, elvontan, ideálisan, teoretikusan (idegen), teoretice (régies)