gémberedett szinonimái

melléknév
  • megmerevedett, megdermedt, meredt, zsibbadt, giber (tájnyelvi), körmedt (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

borotva

főnév
  • beretva (tájnyelvi), borbélykés (régies), penge, kés, zsilett, kacor (régies), pofagyalu (szleng), sertebuldózer (szleng)
  • önborotva
  • villanyborotva

összemorzsol

ige
  • szétmorzsol, széttördel, szétdörzsöl, elmorzsál, megsúrol (tájnyelvi), aprít
  • összezúz, összeroncsol, ízzé-porrá tör, megőröl, pozdorjává tör
  • szétver, felmorzsol, megsemmisít, elpusztít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a gémberedett szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

francia

melléknév, főnév
  • frank (régies), franciaországi, gall

felfuvalkodott, fölf

melléknév
  • kevély, gőgös, öntelt, önhitt, önelégült, dölyfös, fennhéjázó, kérkedő, beképzelt, elbizakodott, felfújt, nagyképű, szerénytelen, kivagyi, pöffeszkedő, nagymellű, pökhendi, fölényes, duzmadt (tájnyelvi), magahitt (régies), pukkadt (régies)

fekély

főnév
  • ulcus (szaknyelvi), tályog, sipoly, gennyedés, gyűlés (bizalmas), kelés, kelevény (régies), gyülevény (régies), fene (régies), tarjag (régies), torongy (régies), kolis (régies), bitonya (régies), süly (régies), csuma (tájnyelvi)

embernyi

melléknév
  • (tájnyelvi): felserdült, felnőtt, kifejlett, meglett, érett
  • ember magasságú, ember nagyságú

füvész

főnév
  • (régies): botanikus, növényész (régies)
  • füves, gyógyfüves ember, kuruzsló, javasasszony

gyúr

ige
  • dagaszt, tömörít, gyömöszöl, mancsol (tájnyelvi), gyomászol (tájnyelvi)
  • nyomkod, dögönyöz, masszíroz, dömöcköl (tájnyelvi)
  • birkózik, kondizik
  • gyötör, kínoz
  • rábír, megfőz (bizalmas), meggyőz, rávesz
  • (valakiből valamit): nevel, alakít, formál, farag

örömujjongás

főnév
  • örömrivalgás, örvendezés, üdvrivalgás, ováció, eufória

elfacsarodik

ige
  • elcsavarodik, eltekeredik
  • (tájnyelvi): elkeseredik, sírva fakad
  • elformátlanodik, eltorzul
  • elfintorodik

elburjánzik

ige
  • elvadul, elburjad (tájnyelvi), felburjánzik, elszaporodik
  • elterjed, elharapódzik, elhatalmasodik

behord

ige
  • bevisz, becipel, becepel (tájnyelvi), behurcol, bevonszol, bevontat, beszállít, befuvaroz, behoz
  • (tájnyelvi): (terményt) betakarít, begyűjt

elköltözik

ige
  • elköltözködik, áttelepül, elhurcolkodik, elhordozkodik (tájnyelvi), elháromlik (régies), szállást vált (régies)
  • meghal, elhalálozik, eltávozik, elhuny, kiadja a lelkét, elszenderül, elmegy, elköltözik az élők sorából, jobblétre szenderül, elpihen, bekrepál (szleng), kinyúlik (szleng), felfordul (durva), elpatkol (durva), megdöglik (durva), kinyuvad (durva)

hagyatkozik

ige
  • bízza magát (valakire, valamire)
  • utal (valamire)
  • végrendelkezik, végrendeletet ír, végrendeletet készít, örökül hagy, testál (régies)

hatvány

főnév
  • kitevő, hatványkitevő, exponens (szaknyelvi)
  • (régies): hatás, befolyás, potencia

képződik

ige
  • alakul, létrejön, lesz, létesül, szerveződik, keletkezik, támad, kerekedik, terem, képzik (tájnyelvi), formálódik, összetevődik

integet

ige
  • jelt ad, jelez, lobogtat
  • figyelmeztet

genetikus

melléknév
  • keletkezési, fejlődési
  • származási, öröklési, öröklött
  • (módszer): származtató, eredeztető, oknyomozó, történeti

fölé

névutó, határozószó
  • rá, föléje, tetejére, tetejébe, hegyibe (tájnyelvi), fölibe (tájnyelvi)
  • elé, elébe, fölébe

gyanús

melléknév
  • kétes, szuszpektus (idegen), bizonytalan, vitatható, gyanút keltő, homályos, zavaros, kusza, obskúrus (régies), kétértelmű, félreérthető, rejtelmes, rejtélyes, tréfli (szleng), megbízhatatlan, sötét

import

főnév
  • behozatal
  • meghonosítás, elterjesztés

gólya

főnév
  • cakó (tájnyelvi), eszterág (tájnyelvi), katrincásgém (tájnyelvi)
  • (bizalmas): elsőéves, elsős

felkarol, fölkarol

ige
  • felemel, feltart, magasra tart, ölbe vesz, karjába vesz
  • pártfogol, pártfogásba vesz, pártol, a hóna alá nyúl (bizalmas), patronál, protezsál (bizalmas), közbenjár (valakiért), gyámolít, támogat, támaszt nyújt, segít, segélyez, szponzorál, finanszíroz, gondoskodik (valakiről, valamiről), előmozdít, lanszíroz (idegen), istápol

gyógyítás

főnév
  • orvoslás, kezelés, kúra, gyógykezelés, terápia
  • kuruzslás

ingyenjegy

főnév
  • szabadjegy, tiszteletjegy, potyajegy (bizalmas)