bérc szinonimái

főnév
  • hegycsúcs, csúcs, hegyorom, orom, hegytető, sziklafok, kőszál, kőszirt, hegyhát, bércfok (választékos), hegyfok (választékos)
  • (tájnyelvi): domb, halom, magaslat

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

aranyfüst

főnév
  • aranyozás, aranyhártya, aranyfólia, aranyfuttatás, aranybevonat, levélarany, festékarany, aranypili (régies)
  • látszat, külszín

sütőtök

főnév
  • bécsitök (tájnyelvi), dinka (tájnyelvi), cukortök (tájnyelvi), deble (tájnyelvi), doblák (tájnyelvi), édestök (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bérc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bekapcsol

ige
  • összekapcsol, becsatol, összecsatol, összefűz, begombol, beakaszt (tájnyelvi), bepeckel (tájnyelvi)
  • beköt
  • beindít, elindít, megindít, kinyit, felhúz, felkurbliz
  • bevon, beszervez, bevesz

áperte, ápertén

határozószó
  • nyíltan, kereken, kertelés nélkül, kerek perec

állomásozik

ige
  • tartózkodik, marad, stacionál (régies), táborozik, állomásol (régies), tanyázik (bizalmas), megszáll

bélgörcs

főnév
  • hasgörcs, hascsikarás, kólika (tájnyelvi), köldökcsömör (régies), szélkín (régies)

borág

főnév
  • (régies): szőlővessző, venyige

kicsinyell

ige
  • kicsinek tart
  • kevesell, kevésnek tart

bölcsességfog

főnév
  • cigányfog (tájnyelvi)

csali

főnév
  • csalétek, maszlag (bizalmas), csele (tájnyelvi), étető (tájnyelvi)
  • (kártyában) alsó

elrendel

ige
  • előír, utasít, megparancsol, meghagy, megszab, kiszab, kiró, rendelkezik, meghatároz, végez, kimér, vezényel, utasítást ad, statuál, elkormányoz (régies), lelkére köt, érvénybe léptet, kötelez, kimond

egzakt

melléknév
  • pontos, szabatos, egyértelmű

berendezkedik

ige
  • letelepedik, elhelyezkedik, etablírozza magát (régies)
  • felkészül

behoz

ige
  • bejuttat, behord, bevisz, becipel, behurcol, bevonszol, bevontat, beszállít, befuvaroz, becepel (tájnyelvi)
  • bekísér
  • (járványt): behurcol, elterjeszt
  • beszállít, importál
  • (szokást): bevezet, elterjeszt, meghonosít, rendszeresít, meggyökereztet, átültet, átplántál
  • megtérít, visszatérít, visszafizet, kiegyenlít, visszaad
  • helyrehoz, pótol, jóvátesz, ledolgoz, ellensúlyoz

bizonygat

ige
  • erősítget, erősködik, kitart (valami mellett), fogadkozik, esküszik, esküdözik, fenntart, mondogat, kardoskodik, hangoztat, érvel, állít, bizonykodik (tájnyelvi)

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

betársul

ige
  • társul, csatlakozik, belép, beszáll, beszegődik, beáll, szövetkezik, bekapcsolódik

áraszt

ige
  • (fényt, levegőt): kibocsát, lövell, kilövell, ont, záporoztat, zúdít
  • (lelkiállapotot): sugároz, lesír (valakiről valami), lerí (valakiről valami)

bojtár

főnév
  • pásztorsegéd, kisbéres, juhászbojtár

egészen

határozószó
  • teljesen, teljességgel, tökéletesen, merőben, hiánytalanul, totál (bizalmas), egész (bizalmas), egészlen (régies), testestől-lelkestől, tisztán, ízig-vérig, totaliter (idegen), száz százalékban, száz százalékig, merőül (tájnyelvi)
  • végig
  • meglehetősen, tűrhetően, eléggé