elcsigáz szinonimái

ige
  • elfáraszt, kimerít, agyonhajszol, agyonfáraszt, megerőltet, strapál (bizalmas), meghajt, agyonterhel, túlhajszol, kiszipolyoz, megvisel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kotlós II.

főnév
  • tyúkanyó, anyatyúk, ülőstyúk, kotlóstyúk

beküld

ige
  • beszalaszt, bezavar, bekésztet (tájnyelvi)
  • bead, benyújt, bejuttat, bevitet, felterjeszt
  • beválaszt, delegál
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elcsigáz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyenjogúsítás

főnév
  • felszabadítás, emancipálás (idegen), emancipáció (idegen)

csetepaté

főnév
  • összecsapás, harc
  • veszekedés, verekedés, küzdelem, dulakodás, bunyó (szleng), csatározás, csata, perlekedés, affér (bizalmas), nézeteltérés, összeütközés, összetűzés, összeszólalkozás, purparlé (bizalmas), perpatvar, civakodás, lárma, zsivaj, patália, hajcihő (bizalmas), ribillió, petek (régies), balhé (szleng), cirkusz (bizalmas), műsor (bizalmas), ramazúri, hűhó, hirig (szleng), tumultus (régies), meccs, kalabálé (tájnyelvi), kalamácsa (tájnyelvi), karakalla (tájnyelvi), ferkel (tájnyelvi)

csalfa

melléknév
  • hamis, hitegető, hűtlen, csapodár, csalárd, megbízhatatlan, állhatatlan, kikapós, csalfás (tájnyelvi), kecsegtető (tájnyelvi), csali (tájnyelvi)
  • csalóka, csalogató, hiú (ábránd, remény), megtévesztő, délibábos, illuzórikus, illuzórius (régies), csalékony, üres (képzelgés)

bizonyítvány

főnév
  • bizonylat, igazoló irat, tanúsítvány, bizonyságlevél (régies), tanúlevél (régies), papír (bizalmas), írás
  • értesítő, oklevél, bizi (bizalmas), végbizonyítvány, index, diploma, anyaszomorító (szleng), bizonyhitvány (szleng), mérgesítő (szleng), szamárkönyv (szleng), szamárpasszus (szleng)
  • (régies): bizonyság, bizonyíték

ékezet

főnév
  • mellékjel, diakritikus jel (szaknyelvi), írásjel, vonás, vonal, vessző, pont, ékjel (régies), akcentus (régies), komma (régies)

elnyugszik

ige
  • megpihen, elpihen, elalszik, nyugovóra tér, lefekszik
  • meghal, elhalálozik
  • (nap): lenyugszik, leáldozik (választékos), leszentül (tájnyelvi)

máglya

főnév
  • rakás, halom, kupac
  • máglyahalál, tűzhalál

barikád

főnév
  • torlasz, akadály, útakadály, korlát, kordon, sorompó, kerítés, védőfal

bábáskodik

főnév
  • (választékos): segédkezik, közreműködik

bejelent

ige
  • jelez, jelentést tesz, tudat, tudósít, tájékoztat, értesít, tudomására hoz, avizál (régies), informál
  • (műsort): bemond, bekonferál, beolvas
  • hírül ad, beharangoz, kihirdet, dobra ver (régies)
  • beárul, megmond, árulkodik (valakire), bepanaszol, feljelent, besúg, befúj (szleng), beköp (szleng), besmúzol (szleng), felad, denunciál (idegen), bevádol, megvádol

előremegy

ige
  • előrelép, előresiet, előrenyomul, megelőz, továbbmegy
  • előrehalad, felemelkedik, javul, halad, érvényesül, gyarapszik, növekszik, boldogul, sikert arat, feljavul, megjavul, tökéletesedik, nemesedik, kiművelődik, prosperál, virágzik, terjed, virul

érces

melléknév
  • (hang): csengő, telt, erős, zengzetes, zengő, acélos, harsány, sztentori (régies)

gerinctelen

melléknév
  • gyenge jellemű, befolyásolható, megalkuvó, puha gerincű, csúszó-mászó, jellemtelen, elvtelen, szolgalelkű, köpönyegforgató, puhány, állhatatlan, hitvány, kóciporos (tájnyelvi) Sz: úgy táncol, ahogy fütyülnek; úgy fordul, ahogy a szél fúj; minden nyeregbe illik a segge (durva)

felség, fölség

főnév
  • (megszólításként is): uralkodó, fenség, majesztás (idegen), sire (idegen)
  • méltóság, magasztosság, fennköltség, emelkedettség
  • (régies): fensőbbség, tekintély

éldegél

főnév
  • él, éleget, élődik (régies), vagyogat, megvan, létezik, lellegél (tájnyelvi)
  • tengődik, teng (választékos), teng-leng, tengeti az életét, vegetál

egybehangol

ige
  • összehangol, összeegyeztet, összeigazít, egységesít, uniformizál, egyeztet, szabályoz, egyberendez, kiegyenlít, kibékít, harmonizál, hozzáidomít, hozzáilleszt, hozzáigazít

elkerülhetetlen

melléknév
  • elháríthatatlan, kivédhetetlen, törvényszerű, óhatatlan, kétségtelen, obligát (választékos), végzetes, sorsszerű, fatális, szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, mellőzhetetlen, előírt, megszabott, kötelező

felmondás, fölmondás

főnév
  • előadás, beszámoló, elbeszélés, ismétlés, eléadás (régies)
  • elmozdítás, elbocsátás, elküldés, felmentés, eltávolítás, menesztés, kirúgás (bizalmas), lapátra tétel (szleng), kicsapás
  • lemondás, leköszönés, távozás, visszavonulás

életkép

főnév
  • zsánerkép, genre (idegen)

csipkelődés

főnév
  • csúfolódás, csúfolkodás, gúnyolódás, bosszantás, ingerkedés, évődés, húzás, kötözködés, kötődés, kötekedés, ugratás, szurkapiszka, szurkálás

ellenző I.

melléknév
  • kifogásoló, tiltakozó, gátló, akadályozó, opponens (idegen)

félreismer

ige
  • aláértékel, lebecsül, alábecsül
  • túlértékel