előkerül szinonimái

ige
  • megkerül, meglesz, felszínre kerül, felbukkan, napfényre kerül
  • előjön, megjelenik
  • szóba kerül, felmerül, előjön (bizalmas), felvetődik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

árdrágítás

főnév
  • áremelés, árfelhajtás

ellenkezés

főnév
  • ellentmondás, ellenvetés, ellenszegülés, ellenállás, szembeszállás, tiltakozás, lázadás, protestálás (választékos), óvástétel, panasz, feleselés, opponálás (szaknyelvi), dac, trucc (bizalmas), kifogásolás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a előkerül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

divat

főnév
  • módi (régies), szokás, kortünet, gyakorlat
  • (régies): becs, érdem

délszaki

melléknév
  • forró égövi, trópusi, tropikus (szaknyelvi), egyenlítői

centrifugál

ige
  • kiröpít, kipörget, pörget
  • kifacsar, kicsavar, víztelenít

elmond

ige
  • elmesél, elbeszél, közöl, bejelent, elregél, ecsetel, hangot ad (valaminek), kifejt, magyaráz, nyilatkozik, beszámol, elújságol, előtálal (bizalmas), közread, közzétesz, nyilvánosságra hoz, tudomásra hoz, informál, ismertet, tudósít, értesít, felvilágosít
  • nagydobra ver, kipletykál (bizalmas), kibeszél, kifecseg, kitereget (bizalmas), felfed, elárul, leleplez, leadja a drótot (szleng), köp (szleng), borít (szleng)
  • bevall, meggyón, kibök
  • elősorol, eldarál, elhadar, elsorjáz (tájnyelvi)

épeszű

melléknév
  • épelméjű, normális, beszámítható, komplett (bizalmas)

meghallgatás

főnév
  • kihallgatás, audiencia (régies), udvarlás (régies)

beszari

melléknév
  • (szleng): ijedős, félénk, félős, gyáva, pipogya

bélyeggyűjtő

főnév
  • filatelista (szaknyelvi)

birkahús

főnév
  • birka, juhhús, ürühús

erkölcstelenség

főnév
  • tisztességtelenség, feslettség, léhaság, ledérség, istentelenség (régies), szabadosság, szemérmetlenség, züllöttség
  • becstelenség, aljasság, romlottság, immoralitás (idegen)

fegyenc

főnév
  • fogoly, rab, elítélt, őrizetes (szaknyelvi), zebrás (szleng), börtöntöltelék, gazfickó, akasztófavirág, gonosztevő

hájas I.

melléknév
  • kövér, elhízott, zsíros, dagadt, dagi, túlsúlyos, nagy hasú, pocakos

formális

melléknév
  • alaki, formai, forma szerinti, külsődleges, névleges, lényegtelen
  • megszabott, szabályos, előírásos, konvencionális
  • rideg, hideg, fagyos, hűvös, udvariaskodó, kimért
  • szertartásos
  • (régies): nyilvánvaló, valóságos, szemmel látható
  • félreérthetetlen

előlép

ige
  • kilép, előjön, jelentkezik, előrerukkol (régies)
  • (valamivel): előhozakodik, kirukkol (bizalmas), előáll
  • feljebb jut, előremegy, előrejut, előretör, avanzsál (idegen), felemelkedik, feltör (bizalmas), előrukkol (régies)

elhurcol

ige
  • elvisz, elhord, elcipel, elrabol, eloroz, elragad, elvonszol
  • rabszíjra fűz, deportál, internál

elvámol

ige
  • vámkezel, vámol

fojtott

melléknév
  • fullasztó, fojtó, levegőtlen, fülledt, dohos, áporodott, szellőzetlen, páradús
  • (hang): rekedt, tompa, kongó, visszatartott, suttogó, visszafogott

elrabol

ige
  • ellop, elvisz, elragad, elvesz, elzsákmányol, elhurcol, elemel, eloroz, megkaparint, eltulajdonít, elzabrál (bizalmas), elprédál (régies)

döcögős

melléknév
  • rázós (szleng), hepehupás, göröngyös, rögös, gödrös, zötyögős, egyenetlen
  • (ritmus): akadozó, sántító, darabos, nehézkes

emelő

főnév
  • daru, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

forgácsol

ige
  • esztergál
  • aprít, hasít, szilánkol, sziláncsol (tájnyelvi)