betegség szinonimái

főnév
  • baj, kór, nyavalya, bántalom, gyengélkedés, rosszullét, bágyadtság (régies), fertőzés, infekció (szaknyelvi), ragály, métely (tájnyelvi), elváltozás, vész, járvány, veszedelem (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szüntelen I.

melléknév
  • folyamatos, folytonos, permanens, megszakítás nélküli, állandó, szakadatlan, lankadatlan, örökös, tartós, véget nem érő, szűnni nem akaró
  • gyakori

vámtarifa

főnév
  • vámdíjszabás, vámdíjtétel
  • vámdíj, vámilleték
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a betegség szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beleolvad

ige
  • belefolyik
  • egybeolvad (valamivel), belevész (valamibe), belemosódik (valamibe)
  • beolvad, asszimilálódik
  • egyesül, fuzionál

arisztokrata II.

melléknév
  • főnemesi, főrendi, főúri, kékvérű (bizalmas)
  • arisztokratikus, úri (pejoratív), előkelő, exkluzív, disztingvált, válogatott

analízis

főnév
  • elemzés, vizsgálat, boncolgatás, tanulmányozás, taglalat (régies)
  • pszichoanalízis, lélekelemzés, lélekbúvárkodás

berepülés

főnév
  • próbarepülés
  • betolakodás, légtérsértés

böllér

főnév
  • hentes, vágólegény, mészáros, bébillér (tájnyelvi)
  • (régies): kupec, csiszár

kifütyül

ige
  • kipisszeget, kisípol, abcúgol (régies), lehurrog, pfújoz, lepisszeg

bunkó II.

melléknév
  • (szleng): tahó (tájnyelvi), udvariatlan, modortalan, barátságtalan, faragatlan, bárdolatlan, goromba, durva, alpári, közönséges, műveletlen, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, betonfejű (szleng), dinnye (szleng)

csencsel

ige
  • cserél, csereberél, ad-vesz, üzletel, feketézik (szleng), csaklizik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): lop, csen, elcsór (szleng), eltulajdonít, elemel, megfúj (szleng)

eltér

ige
  • elkanyarodik, elfordul, félremegy, félresiklik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (tárgytól): elkalandozik
  • különbözik, elüt, differál, (nézet) ellenkezik, ellentmond

egymásrautaltság

főnév
  • kölcsönösség

betemet

ige
  • betöm, betölt, behány, bevet, betakar, beföldel, elhantol, bekapar

belegyömöszöl

ige
  • beletöm, beletömköd, belenyom, belenyomkod, belegyűr, belegyúr (tájnyelvi), beleerőltet, beleprésel, belezsúfol, beleszuszakol (tájnyelvi), belecsömöszöl (tájnyelvi), belegyöm (tájnyelvi), belecsömöszköl (tájnyelvi), beledöbrököl (tájnyelvi), belegyürücköl (tájnyelvi)

bólint

ige
  • biccent, bólogat, bakkan (tájnyelvi), bukkan (tájnyelvi), bakol (tájnyelvi)
  • (valamire): igenel, helyesel, jóváhagy, egyetért, beleegyezik, belemegy (bizalmas)
  • (tájnyelvi): bóbiskol, szendereg, szundikál, szunyókál, alszik, bólogat (tájnyelvi)

egyedüli

melléknév
  • egyetlen, kizárólagos

bibircsók

főnév
  • szemölcs, lencse, kinövés, dudor, bigyó (bizalmas), bibircs (tájnyelvi), bibircsó (tájnyelvi), csimbók (tájnyelvi), süly (tájnyelvi)
  • pattanás, pörsenés
  • (tájnyelvi): himlőhely

arzén

főnév
  • arzenikum, egérkő, légykő, mireny (régies)

borozó

főnév
  • poharazó, csapszék, borharapó, bormérés, borkimérés, borpince, borkóstoló, italmérés, italbolt, kocsma

egyidejűleg

határozószó
  • ugyanakkor, egyidőben, azonmód, egyszerre, együtt, egyúttal, egy füst alatt, egy szuszra, egyhujjában (régies)