dogmatikus szinonimái

melléknév
  • merev, hajthatatlan, vaskalapos, ellentmondást nem tűrő, doktrinér

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

berakás

főnév
  • behelyezés, beillesztés, beágyazás, beépítés
  • ránc, redő, redőzet, pliszé
  • intarzia, famozaik
  • becsavarás, bodorítás, hullámosítás, göndörítés, ondolálás (szaknyelvi)

katica

főnév
  • katicabogár
  • (tájnyelvi): kuktáskodó férfi, katicás ember (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dogmatikus szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dallamos

melléknév
  • fülbemászó, melodikus, harmonikus, harmóniás (régies)
  • zengő, zengzetes, kellemes (hang)

búcsúfia

főnév
  • vásárfia

bonyolult

melléknév
  • bonyodalmas, szövevényes, komplikált, bonyolódott, összebonyolódott, összebonyolított, tekervényes, körülményes, kusza, nyakatekert, zavaros, összetett, komplex (idegen), sokrétű, szerteágazó, áttekinthetetlen, körmönfont, cikornyás, sallangos, konfúzus (régies), ágas-bogas, faramuci (bizalmas), kelepcés (régies), hurkos (régies), szubtilis (idegen)

bekapcsol

ige
  • összekapcsol, becsatol, összecsatol, összefűz, begombol, beakaszt (tájnyelvi), bepeckel (tájnyelvi)
  • beköt
  • beindít, elindít, megindít, kinyit, felhúz, felkurbliz
  • bevon, beszervez, bevesz

dicshimnusz

főnév
  • dicséret, dicsőítés, magasztalás, áradozás, hozsanna, elógium (idegen), panegirisz (szaknyelvi), ditirambus (szaknyelvi)

eklatáns

melléknév
  • csattanós, kétségbevonhatatlan, meggyőző, frappáns, világos, nyilvánvaló, egyértelmű, kézenfekvő, evidens, beszédes, ékes, ékesszóló
  • ragyogó, nagyszerű
  • feltűnő, kirívó, szembetűnő, szembeszökő

légiposta

főnév
  • repülőposta, air mail (idegen), par avion (idegen)

archaikus

melléknév
  • ősi, ős, ősrégi, őseredeti, ókori, antik
  • ódon, régi, ásatag, hajdani, hajdankori
  • (kifejezés): elavult, divatjamúlt, idejétmúlt, ódivatú, régimódi, ósdi, túlhaladott, régies

analfabéta

főnév
  • írástudatlan
  • műveletlen, tudatlan, tanulatlan, iskolázatlan, járatlan, hozzá nem értő, tájékozatlan, hatökör (valamihez)
  • tapasztalatlan

átfolyik

ige
  • keresztülfolyik, végigfolyik, keresztüláramlik
  • átömlik, átcsorog, átcsöpög, átszivárog

eldob

ige
  • elhajít, elvet, ellök, eltaszít, ellódít, elrepít, elpasszol (bizalmas), (labdát) átad, zamekol (szleng), elgór (tájnyelvi)
  • kidob, szemétre dob, kiselejtez, félredob, félrelök, kimustrál (bizalmas), kiszuperál (bizalmas), megszabadul (valamitől)
  • (valakit): otthagy, faképnél hagy, magára hagy, elpártol, kikosaraz, elutasít, megtagad(valaki mellett)

elnyomott

melléknév
  • leigázott, sanyargatott, kizsákmányolt, eltiport, eltaposott, alávetett
  • (érzés, gondolat): tudatalatti (szaknyelvi), tudattalan, öntudatlan, önkéntelen, elfojtott

fogamzás

főnév
  • fogantatás, foganás, megtermékenyülés

fakultatív

melléknév
  • választható, szabadon választható, szabadon választott, tetszés szerinti, vagylagos, önkéntes

doktor

főnév
  • orvos, doki (bizalmas), gyógyító
  • (régies): egyháztudós, egyházatya

csücsül

ige
  • ül, üldögél, ücsörög, guggol, gubbaszt, gubbad (tájnyelvi), gunnyaszt (tájnyelvi), kuksol, kuporog, kucorog (tájnyelvi), csücsükél (tájnyelvi)

egyénileg

határozószó
  • egyénenként, egyenként, egyedileg, fejenként, külön-külön, ki-ki, személyesen, személyileg, magánúton(idegen)

ezelőtt

határozószó
  • azelőtt, régebben, korábban, előbb, egykor, hajdan, hajdanában, valamikor, eddig, régen
  • az imént, ezt megelőzően, nemrégen

dráma

főnév
  • színjáték, színdarab, színmű, tragédia, szomorújáték (régies)
  • drámairodalom
  • (szleng): felhajtás, ügy

búslakodik

ige
  • búsul, szomorkodik, kesereg, bánkódik, búsong, lógatja az orrát, nehéz a szíve, bucsálkodik (tájnyelvi), sóhajtozik, siránkozik

egysejtű

melléknév, főnév
  • monocelluláris (szaknyelvi), unicelluláris (szaknyelvi)

fajlagos

melléknév
  • jellemző, specifikus, sajátlagos (régies), fajszerű (régies)