eklatáns szinonimái

melléknév
  • csattanós, kétségbevonhatatlan, meggyőző, frappáns, világos, nyilvánvaló, egyértelmű, kézenfekvő, evidens, beszédes, ékes, ékesszóló
  • ragyogó, nagyszerű
  • feltűnő, kirívó, szembetűnő, szembeszökő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

belterület

főnév
  • belváros, városközpont, centrum

könyvvizsgáló

főnév
  • könyvszakértő, könyvelési szakértő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eklatáns szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éden

főnév
  • paradicsom, édenkert
  • boldogság, beteljesülés

csavarhúzó

főnév
  • srófhajtó (bizalmas), srófhúzó

cipőhúzó

főnév
  • cipőkanál

bezupál

ige
  • továbbszolgál, bezupázik (tájnyelvi)

egykedvű

melléknév
  • nyugodt, csendes, közömbös, közönyös, szenvedélytelen, szenvtelen, részvétlen, kedvetlen, érzéketlen, zárkózott, halvérű, tompa, eltompult, levert, fásult, kelletlen, érdektelen, magaunt, unott, nemtörődöm, tunya, renyhe, tétlen, erőtlen, lagymatag, fád, flegmatikus, sztoikus, apatikus, indolens (idegen), blazírt, limfatikus (idegen), letargikus, rezignált Sz: se hús, se hal; se hideg, se meleg; káposztalé folyik az ereiben; tej folyik az ereiben

ellenséges

melléknév
  • szembenálló, ellentétes, kibékíthetetlen, összebékíthetetlen, antagonisztikus (idegen)
  • rosszindulatú, ellenségeskedő, rosszakaró, barátságtalan, feketemájú (tájnyelvi), gyűlölködő, szembenálló, haragos, békétlen, dusmán (tájnyelvi), gonosz, agresszív, engesztelhetetlen, feszült
  • (légkör) puskaporos
  • támadó, bántó

lökés

főnév
  • taszítás, dobás, vetés, lendítés
  • ösztönzés, indítás, indíttatás, hajtóerő, löket (tréfás), impulzus (szaknyelvi), stósz (bizalmas), motiváció, rukk (idegen)
  • injekció (bizalmas)

baktérium

főnév
  • bacilus, baci (bizalmas)

áttör

ige
  • átszakít, átlyukaszt, átvág, (falat) megbont, áthatol, keresztülmegy, utat tör, átvergődik, keresztülnyomakszik
  • passzíroz, átpasszíroz, átnyomkod, átszűr

beenged

ige
  • beereszt, bebocsát, ajtót nyit
  • befogad, szállást ad
  • bevesz, felvesz
  • (gólt): beszed (bizalmas), bekap, beereszt, belepkéz (szleng)

elolvaszt

ige
  • megolvaszt, felolvaszt, megpuhít, meglágyít, cseppfolyósít

emigrál

ige
  • kivándorol, száműzetésbe megy, elköltözik, kimenekül, elbujdosik (régies), áttelepül, disszidál

gasztronómia

főnév
  • szakácsművészet, ínyesmesterség, konyhaművészet
  • ínyencség

felmegy, fölmegy

ige
  • felmászik, felsétál, feljut, felkúszik, felhág, felkapaszkodik, felkecmereg, felvánszorog, felballag, felszalad, feljön
  • felhajt
  • felutazik, felruccan, felrándul
  • fellátogat, felnéz, felugrik
  • felköltözik
  • (út): felvisz
  • felszáll, felemelkedik, felszökik, nő, fokozódik, magasra tör, felcsap, egekig csap, magasra szökik
  • (függöny): felgördül
  • (valamennyire): rúg, kitesz

elaborátum

főnév
  • tervezet, javaslat, feljegyzés, előterjesztés, felterjesztés, jegyzék, memorandum (szaknyelvi)

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

elharapódzik, elhara

ige
  • elterjed, tovaterjed, elhatalmasodik, eluralkodik, úrrá lesz, elburjánzik, elszaporodik, terjed, lábra kap, megnő, grasszál (régies), ellegel (tájnyelvi)

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)

elcsuklik

ige
  • megbicsaklik, félrecsuklik, megakad

cserebere

főnév
  • csere, cserélgetés, adásvétel, adásvevés, árucsere, csereüzlet, csereügylet, csakli (tájnyelvi)

elképed

ige
  • meglepődik, elcsodálkozik, elámul, elkáprázik (régies), megdöbben, megrökönyödik, meghökken, megbotránkozik, elszörnyülködik, elhűl, hüledezik, eláll a lélegzete, szörnyülködik, leesik az álla, kikattan (szleng), elképtelenedik (tájnyelvi) Sz: megáll a szeme, szája, mint a bolond juhnak

fellázít, föllázít

ige
  • felizgat, felbujt, feltüzel, uszít, felkavar, felheccel, lázadásra buzdít, zendülésre bír, fellázaszt (régies), felháborít (régies), felindít, ingerel (régies), felbizgat (régies), revoltál (régies)