csücsül szinonimái

ige
  • ül, üldögél, ücsörög, guggol, gubbaszt, gubbad (tájnyelvi), gunnyaszt (tájnyelvi), kuksol, kuporog, kucorog (tájnyelvi), csücsükél (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

paréj

főnév
  • gyom, gaz, laboda (tájnyelvi), lahoda (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): paraj, spenót

átvitel

főnév
  • átszállítás, továbbítás, áttétel, áttevés, átruházás, transzfer (szaknyelvi), transzport (bizalmas)
  • áthozat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csücsül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csetlik-botlik

ige
  • botladozik, botorkál, támolyog, bukdácsol, biteleg-botolog (tájnyelvi), bócorog (tájnyelvi), iceg-bocog (tájnyelvi), itlik-botlik (tájnyelvi)
  • (bizalmas): bizonytalankodik, kapkod

blöfföl

ige
  • nagyzol, dicsekszik, felvág, henceg, handabandázik
  • megtéveszt

bevádol

ige
  • megvádol, vádat emel, vád alá helyeztet, feljelent, perel, beperel, törvénybe idéz, keresetet indít, perbe fog, pert indít, bíróság elé állít, törvény elé állít, felad, becitál (régies), beidéz, inkulpál (régies), bepanaszol, beárul, bemószerol (bizalmas), bemárt (bizalmas), ráveri a cinket (szleng)

balga

melléknév
  • együgyű, ostoba, naiv, botor, buta, dőre, balgatag, oktondi, bárgyú, gyermeteg, butus, bolond, értetlen, tudatlan, tökkelütött, fajankó
  • oktalan, sületlen

csoportnyelv

főnév
  • zsargon, rétegnyelv

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

kürtő

főnév
  • szelelőlyuk, légakna, légcsatorna
  • (régies): kémény, kéménycső, füstkieresztő (régies)
  • (tájnyelvi): kályhacső

állandósul

ige
  • megszilárdul, rögzül, stabilizálódik, megállapodik, meghonosodik
  • megöröködik (tájnyelvi), megörökbödik (betegség) (tájnyelvi)

alapkő

főnév
  • talpkő, fenékkő (régies), fundamentum (régies)

apai

melléknév
  • atyai (választékos)

egyébként

határozószó
  • egyébiránt, különben, máskülönben, egyébképpen (régies), úgyis, ezenkívül, másképp, más tekintetben, amúgy, mellesleg, továbbá, ezenfelül, másfelől, amellett, mi több, tetejében, amúgy (bizalmas), nemkülönben

elgörbül

ige
  • elhajlik, deformálódik, kikajszul (tájnyelvi), elvetemedik (régies)
  • (száj): félreáll, elkámpicsorodik, lebiggyed, félrefitul (tájnyelvi), elhúzódik

felújítás, fölújítás

főnév
  • tatarozás, renováció (idegen), renoválás, újjáépítés, átalakítás, helyreállítás, rekonstitúció (idegen), rekonstrukció (idegen), restauráció (idegen)
  • felelevenítés, felélesztés, megújítás
  • (színházban): repríz (idegen), újrajátszás

értelmetlenség

főnév
  • badarság, zagyvaság, zagyvalék, képtelenség, abszurdum, nonszensz (bizalmas), összevisszaság, sületlenség, zöldség (bizalmas), ökörség (durva), szamárság, marhaság (bizalmas), hülyeség

dac

főnév
  • dacosság, ellenállás, engedetlenség, ellenszegülés, ellenkezés, makacsság, nyakasság, fejesség, csökönyösség, gőg, trucc (bizalmas), megátalkodottság, konokság, makrancosság, akaratosság, önfejűség, berzenkedés, rezisztencia (szaknyelvi), durca, büszkeség, dölyf

cséplőgép

főnév
  • cséplőmasina (tájnyelvi), masina (tájnyelvi), cséplő (tájnyelvi)

dokkmunkás

főnév
  • rakodómunkás, kikötőmunkás, dokker (idegen)

eredmény

főnév
  • következmény, fejlemény, foganat, rezultátum (régies), konzekvencia (szaknyelvi), effektus, folyomány, szülemény, kimenetel, hatás, látszat, kihatás, okozat, utóhatás, végeredmény, végkifejlés, végkifejlet, láttat (tájnyelvi)
  • siker, pozitívum, gyümölcs, vívmány

deltás

melléknév
  • (bizalmas): izmos, erős, széles vállú, atlétatermetű, vállas, kisportolt, izompacsirta (tréfás)

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

drága

melléknév
  • borsos, méregdrága, expenzív (idegen), megfizethetetlen, költséges, drágás (tájnyelvi), ökörérő (tájnyelvi), pénzízű (tájnyelvi), áros (régies) Sz: Bécsben van az eladója; borsos az ára; drága, mint a muzsikaszó; egy vagyonba kerül; az Isten pénze is kevés hozzá; kész rablás; megkérik az árát; nem adják bagóért; olyan, mint a jóféle sáfrány; sok annak a farka alja
  • értékes, becses, nagybecsű, felbecsülhetetlen, megbecsülhetetlen, nagy értékű, drágalátos (régies), drágás (tájnyelvi)
  • kedves, szeretett, aranyos, édes, szerelmetes (régies), szerelmes, kedvenc, drágalátos

erre

határozószó
  • errefelé, ide
  • itt
  • ekkor, ezután