díszkiadás szinonimái

főnév
  • luxuskiadás, díszpéldány

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szerencsétlen

melléknév
  • nyavalyás, nyomorult, elesett, boldogtalan, peches, sikertelen, balsorsú, balfasz (durva), sorsüldözött, istenverte, mizerábilis (régies), szegény, szűkölködő Sz: a lejtőt járja; baját a bú éri; beleütött az istennyila; lejtőre áll a dolga; olyan, mint vak János; puska nélkül lőtték agyon; rájár a rúd; rossz órában született; rossz csillagzat alatt született; rosszul fő a lencséje; teddide-teddoda ember
  • rosszul sikerült, félresikerült
  • szomorú, tragikus, gyászos
  • gyámoltalan, balkezes, kétbalkezes, ügyefogyott, mamlasz, szánalmas

palléroz

ige
  • finomít, csiszol, művel, kiművel, kicsiszol, nevel, fejleszt, alakít, formál, nemesít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a díszkiadás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csúszkál

ige
  • (jégen): siklik, iringál (tájnyelvi), fakutyázik, korcsolyázik, sikankózik (tájnyelvi), csiszonkáz (tájnyelvi), csúszkorál (tájnyelvi), iszamkodik (tájnyelvi), csiszonkázik (tájnyelvi), csuszkinyózik (tájnyelvi), icánkol (tájnyelvi), illangat (tájnyelvi), irant (tájnyelvi), iszingál (tájnyelvi), isint (tájnyelvi), iszonkodik (tájnyelvi), sikórál (tájnyelvi), simókál (tájnyelvi)

bőrkeményedés

főnév
  • bőrvastagodás, bütyök, tyúkszem

bólint

ige
  • biccent, bólogat, bakkan (tájnyelvi), bukkan (tájnyelvi), bakol (tájnyelvi)
  • (valamire): igenel, helyesel, jóváhagy, egyetért, beleegyezik, belemegy (bizalmas)
  • (tájnyelvi): bóbiskol, szendereg, szundikál, szunyókál, alszik, bólogat (tájnyelvi)

behálóz

ige
  • átsző, beborít, benő
  • elcsábít, megfőz (bizalmas), befon (bizalmas), befűz (szleng), meghódít, elbolondít, rabul ejt, megnyer, megigéz, elbűvöl, elcsavarja a fejét, magába bolondít, hálójába ejt, hálójába kerít

derű

főnév
  • napsütés, napfény, verőfény, világosság, ragyogás, csillogás
  • derültség, megelégedettség, jókedv, vidámság, élénkség, életkedv, elevenség, életöröm, ujjongás, boldogság
  • jókedv, vígság, derültség, nevetés, kacagás

éh I.

melléknév
  • (régies): éhes, kajás (szleng), zabás (szleng)

leesik

ige
  • lefordul, lehuppan, lepotyog, lepottyan, letottyan, lerogyik, lezuhan, ledől, leborul, lehanyatlik, lebillen, lecsúszik, lebóbázik (tájnyelvi), lecuppan (tájnyelvi), lekankurázik (tájnyelvi), lekeleficél (tájnyelvi), lesuvad (tájnyelvi)
  • (hó, eső) lehull
  • alászáll, visszaesik, csökken, zuhan
  • (valakinek, valami): jut

áramlik

ige
  • folyik, ömlik, hömpölyög, zajlik (választékos), árad, zúdul, kering, cirkulál
  • terjed, közlekedik (szaknyelvi)
  • hatol, behatol, tódul, dől, özönlik

alváz

főnév
  • (szleng): láb, tappancs (bizalmas), virgács (szleng), csülök (szleng), pata (szleng), pipa (szleng), mankó (szleng)

asztaltársaság

főnév
  • kompánia, társaság, vendégkoszorú

elbírálás

főnév
  • mérlegelés, megítélés, döntés, méltatás, kritika, értékelés

elmélyít

ige
  • fokoz, növel, erősít, felfokoz, felerősít, kiélez, nagyít, kiterjeszt, gyarapít, nagyobbít, kiegészít, kibővít, kitágít
  • elmérgesít, súlyosbít, tetéz
  • kimélyít, kiás, kivág

fixál

ige
  • rögzít, véglegesít, állandósít, megszilárdít, stabilizál, alátámaszt, megerősít, bebiztosít
  • előír, megszab, meghatároz, limitál, megállapít
  • lefoglal, leköt

facsar

ige
  • csavar, gyűr-gyavar (tájnyelvi)
  • kicsavar, víztelenít
  • szikkaszt, présel, sajtol
  • (tájnyelvi): iparkodik, igyekszik
  • (valamiből valamit): szerez, előteremt, nyer, kikényszerít, kiprésel
  • (orrot): mar, ingerel, csíp

disznóól

főnév
  • sertésól, hidas (tájnyelvi), hizlalóól, kutrica (tájnyelvi)
  • szemétdomb, vircsaft, piszokfészek, koszfészek

csúcs I.

főnév
  • orom, hegyorom, hegytető, hegycsúcs, tető, bérc, fok, szirt, tetőszirt, ormó (régies), ormózat (régies), csúp (régies)
  • zenit (szaknyelvi), csúcspont, tetőpont, delelő
  • csücsök, csücskő (tájnyelvi), csűcs (tájnyelvi), csucska (tájnyelvi), csucskó (tájnyelvi), orr, hegy, kiszögellés
  • csúcstalálkozó, csúcsértekezlet
  • (bizalmas): csúcsforgalom
  • csúcseredmény, rekord, csúcsteljesítmény

égő I.

melléknév
  • lángoló, tüzes, izzó, lobogó
  • világító, fénylő
  • égőpiros, tűzpiros, égővörös, lángvörös, élénkpiros
  • (választékos): égető, maró, sajgó, fájó
  • (választékos): heves, hevült, lázas, buzgó, szenvedélyes, túlfűtött
  • (szleng): szégyenteljes, kellemetlen, zsenáns, ciki (szleng)

evangélium

főnév
  • örömhír, az üdvösség híre

döcög

ige
  • rázkódik, zötyög, zötykölődik, bumlizik (bizalmas), zökög (tájnyelvi), diceg (tájnyelvi), döcölődik (tájnyelvi)
  • rázódik (tájnyelvi), hányódik (tájnyelvi)
  • kacsázik, cammog
  • (ritmus): akadozik, sántít, biceg, botladozik

bujt1

ige
  • bújtat, dugványoz, buktat, (szőlőt) homlít (tájnyelvi)

egyező

melléknév
  • egybevágó, megfelelő, egybeeső, egymást fedő, azonos (valamivel), egyenlő, egyforma, ugyanaz, ugyanolyan, szakasztott olyan, egyöntetű, egyenértékű, analóg (idegen), összeillő, összehangzó, összeegyeztethető, hasonnemű, rokon, homológ (idegen), kongruens (idegen), korrespondens (régies), harmonikus

ezúton

határozószó
  • így, ilyen módon, ekképpen, ilyeténképpen (választékos)