betud szinonimái

ige
  • beleszámít, beszámít, számba vesz
  • tekint (valaminek), tulajdonít (valaminek)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiszenved

ige
  • meghal, elpusztul, kimúlik, kileheli lelkét
  • elvisel, kiáll, elszenved, átszenved

utolsó

melléknév
  • végső, hátulsó, sereghajtó, legutolsó, leghátsó
  • befejező, finális (idegen)
  • (szó): döntő, perdöntő, végső
  • legutóbbi, legújabb
  • maradék, meglevő
  • legrosszabb, leggyengébb
  • aljas, hitvány, semmirekellő, jellemtelen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a betud szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

belezavarodik

ige
  • összezavarodik, belebonyolódik, belegabalyodik, belekeveredik, belesül, elakad, belebőszül (tájnyelvi), belebőszeledik (tájnyelvi)
  • eszét veszti (valami miatt)
  • (szleng): beleszeret, belehabarodik, belebolondul, beleesik (bizalmas), belezúg (bizalmas)

ártalmatlan

melléknév
  • veszélytelen, bátorságos (régies), inoffenzív (idegen)
  • ártatlan, jámbor, jó szándékú, szelíd, jóindulatú

anyányi

melléknév
  • kifejlett, fejlett, érett, felnőtt, eladó, anyási (tájnyelvi) Sz: eladósorban van; elbírná már az anyja kínját

bestiális

melléknév
  • embertelen, durva, állatias, kegyetlen, brutális, vérszomjas

briliáns II.

melléknév
  • tökéletes, káprázatos, remek, elsőrendű, kiváló, pazar, pompás, kitűnő, mesteri

kihúz

ige
  • kivon, előhúz, kivonszol, kihalász, kiemel, kifog, kimer, extrahál (idegen), kivontat, kivonszikál (tájnyelvi)
  • eltávolít, kitép, kiránt
  • kisegít, kiszabadít, kiment
  • (léghuzat légnemű anyagot): kivisz, kisodor
  • kisorsol
  • kihörpint, kiiszik, felhajt
  • széthúz, elhúz, meghosszabbít, kifeszít
  • kivakar, kiradíroz, kitöröl, áthúz, deleál, sztorníroz (szaknyelvi)
  • megrajzol, kifest
  • túlél, átvészel, kibír, kiböjtöl
  • halaszt, elhalaszt
  • (kihúzza magát vmiből, vmi alól): kibújik, mentesül, kivonja magát (valamiből)

búvár

főnév
  • könnyűbúvár, békaember, hidrióta (régies)

cserekereskedelem

főnév
  • árucsere, termékcsere, adásvétel

eltussol

ige
  • elsimít, elken, elmismásol (bizalmas), eligazít, elintéz, eltitkol, elleplez, elpalástol, elkendőz, elsárifikál (tájnyelvi)

együttes I.

melléknév
  • összetartozó, összekapcsolt, velejáró, kapcsolt, közös, egyesült, társas, csoportos, összeállt, összesített, összetes (régies), kombinált, kollektív, kooperatív (idegen), kumulatív (idegen), korporatív (idegen), aggregált (idegen), agglomerált (idegen)
  • egybeeső, egyidejű, megegyező, szinkrón (idegen), szimultán

betyár II.

melléknév
  • semmirekellő, hitvány, semmiházi, mihaszna
  • huncut, haszontalan, pajkos, játékos, szertelen, csintalan, csínytevő
  • rossz, keserves, komisz, cudar, kutya-

beleömlik

ige
  • belefolyik, beleárad, belezúdul
  • beleborul, beledől
  • (folyó): beletorkollik, beleszakad (régies)

bomlik

ige
  • (csomó): bomladozik, foszlik, feslik, fölfeslik, szétválik, kioldódik, kibogozódik, kikötődik
  • oszlik, szétoszlik, mállik, korhad, szétmegy
  • hanyatlik, pusztul, romlik, szétesik, széthull
  • (valakiért, valaki után): bolondul, rajong, imád
  • bolondozik, vadul
  • (régies): megbomlik, megtébolyodik, eszét veszti

egyesül

ige
  • eggyé válik, egybeolvad, összeolvad, egybeforr, összeforr, összefonódik, fuzionál, koalizál (régies), összekapcsolódik
  • összefog, szövetkezik, társul
  • elvegyül, összevegyül, összekeveredik, elkeveredik
  • (szerelmesével) (választékos): közösül, szerelmeskedik, szeretkezik, ölelkezik
  • (tulajdonság) párosul

biológia

főnév
  • élettan, élettudomány, élővilág (régies), természetrajz (régies), természetismeret (régies), biosz (szleng), bigyológia (szleng), dögtan (szleng), döglött világ (szleng), bonctan (szleng)

asszonyka

főnév
  • menyecske, fiatalasszony, teremtés

botanika

főnév
  • növénytan, füvészet (régies)

egyszeres

melléknév
  • egyes, egyszeri, szimpla, egyrétű (választékos)