amatőr szinonimái

melléknév
  • műkedvelő, laikus, dilettáns, avatatlan
  • öntevékeny
  • fuser (szleng), botcsinálta, pancser (szleng), kontár

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csördül

ige
  • csörren, zörren, zördül

periféria

főnév
  • külterület, külváros, kültelek, peremváros
  • peremvidék, határvidék, határterület, határ, szél
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a amatőr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

alapít

ige
  • létesít, létrehoz, megszervez, szervez, felállít, megteremt, életre hív, kezdeményez, életre kelt, elindít, megnyit, elkezd, kreál, alkot, gründol (régies), fundál (régies), instituál (régies)
  • épít (valamire), alapoz, számol (valakivel, valamivel)

állás

főnév
  • álláshely, alkalmazás, munkaviszony, hivatal, munka, hely, munkahely, státusz, poszt, pozíció, stallum (régies), foglalkozás, szolgálat, munkakör, megélhetés, kenyérkereset
  • őrhely, őrállás, őrség
  • lesállás, les
  • szín, kocsiállás
  • boksz (istállóban)

átok

főnév
  • rontás, csapás, kárhozat, rossz kívánság, szitok, átkozódás, átkozat (régies), gyalázat, romlás, balsors, balszerencse, balvégzet (régies), szerencsétlenség, baj, vész, veszedelem, gyötrelem, nyomorúság, pusztulás, betegség, kór, métely, kín, maledikció (régies)(régies)
  • (egyházi): kiközösítés, kiátkozás, anatéma (idegen), interdiktum (idegen)

intrikál

ige
  • fondorkodik, áskálódik, ármánykodik, cselt sző, mesterkedik, machinál (bizalmas), összeesküszik, rosszban sántikál, rosszat forral, piszkálódik, fúr (bizalmas)

avult

melléknév
  • idejétmúlt, ósdi, avítt, egykori, ódivatú, divatjamúlt, régies, elévült, ó (régies)
  • (tájnyelvi): kopott, nyűtt, elnyűtt, viseltes

belefojt

ige
  • belefullaszt, beleöl, beledögleszt (durva), belenyuvaszt (tájnyelvi), beleveszekít (tájnyelvi)
  • belefojtja a szót, torkára forrasztja a szót, letorkol, elnémít, elhallgattat, elnyom

dobog

ige
  • dobol, döng, dübög (tájnyelvi), dübörög, kopog, duhog (tájnyelvi)
  • (szív): üt, ver, lüktet, pulzál (szaknyelvi), dobol, kalapál, zakatol, kalimpál, kalamol (tájnyelvi), ugrál, zötyög, lötyög (bizalmas)

cakompakk I.

főnév
  • (tájnyelvi): holmi, fölszerelés, cókmók, caklipakli (bizalmas)

amely

névmás
  • mely, ami (bizalmas), ki (tájnyelvi), valamely (régies)
  • amelyik

alakít

ige
  • formál, formáz, gyúr, idomít (valamihez), fejleszt, változtat (valamivé), képez, készít, csinál
  • megjelenít, megszemélyesít, megformál, előad, megtestesít, játszik, eljátszik, figurál (régies)
  • szervez, alapít, létrehoz, létesít, alkot, kreál, létrehív, életre hív

áspis

főnév
  • (régies): áspiskígyó, vipera, pápaszemes kígyó

bús

melléknév
  • szomorú, bánatos, kedveszegett, levert, csüggedt, vigasztalan, lógó orrú, lehangolt, borongós, örömtelen, elszontyolodott, szontyoli (bizalmas), melankolikus, elégikus, deprimált, boldogtalan, komor
  • (régies): bősz, bőszült, haragos

apokrif

melléknév
  • hamisított, kétséges eredetű
  • névtelen, anonim, titkos
  • kétes hírű

átforrósodik

ige
  • áttüzesedik, áthevül, átmelegszik, felmelegedik, átmelegedik, átizzik, átfűlik (régies)

büszkeség

főnév
  • önérzet, öntudat, beképzeltség, önhittség, kérkedés, kivagyiság, elbizakodottság, hetykeség, rátartiság, gőg, pöffeszkedés, dölyf, fennhéjázás, hivalkodás, kevélység
  • (vminek a büszkesége): dísze, kiválósága