beindít szinonimái

ige
  • megindít, elindít, üzembe helyez
  • (motort): berúg, begyújt, bekurbliz (bizalmas), felkurbliz
  • megindít, megkezd, elkezd, hozzáfog (valamihez), belekezd, kezdeményez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

óhajt

ige
  • kíván, áhít, szeretne, remél, kér, liheg (valamiért) (pejoratív), les, sóvárog, vágyakozik, ácsingózik, örömest lát, eped, fohászkodik, eseng (választékos)
  • számít (valamire), szomjúhozik (választékos)(valamitől)
  • akar, szándékozik, készül, törekszik, igényel, megkövetel, sürget, parancsol

gondos

melléknév
  • lelkiismeretes, alapos, aprólékos, pontos, akkurátus (régies), tüzetes, precíz, kötelességtudó, törődő, ügyelő, figyelmes, előrelátó, elővigyázatos, óvatos, körültekintő
  • rendes, pedáns, tüchtig (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a beindít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

balsors

főnév
  • balvégzet (régies), vaksors (régies), balcsillag (régies), balszerencse, fátum

alkalmas

melléknév
  • megfelelő, felhasználható, hasznavehető, célszerű, odavaló, rátermett, képzett, ügyes, jó, hozzáértő, való (valamire), képes (valamire), beillik, alkalmatos (tájnyelvi), rávaló (tájnyelvi)

akasztófavirág

főnév
  • gazember, gazfickó, akasztófáravaló, akasztófa címere, kötnivaló (tájnyelvi), kötélrevaló (tájnyelvi), akácfáravaló (tájnyelvi), akasztófa-rángató

becstelen

melléknév
  • aljas, alávaló, alantas, romlott, züllött, nemtelen (választékos), becsvesztes (régies), galád, gaz, hitvány, silány
  • infámis (régies), erkölcstelen, tisztességtelen, amorális, immorális, inkorrekt, jellemtelen, arzénos (szleng), geci (durva), simlis (szleng), sötét (bizalmas), sumák (szleng), unfrankó (szleng) Sz: akasztottak jobbat is nála (tájnyelvi)
  • szégyenletes, szégyenteljes, megszégyenítő, szégyellni való, gyalázatos, arcpirító, dicstelen, csúfos, lealázó, lealacsonyító, megalázó
  • (tájnyelvi): szemtelen, tolakodó
  • (tájnyelvi): értéktelen, hitvány, ócska
  • (tájnyelvi): idomtalan, otromba
  • utálatos, csúnya

bever

ige
  • beüt, bekalapál
  • (valamijét valamibe): beleüt, belevág, megüt
  • betör, beüt, beszakít
  • (sárral) (tájnyelvi): összefröcsköl, befröcsköl, összespriccel, besároz, ráspriccel
  • (eső): becsap, bevág, beesik
  • beűz, bekerget, bezavar
  • (valakinek) (szleng): közösül, kefél (durva), megbasz (durva)
  • (valakinek) (szleng): behúz, beakaszt, bemos

kéreget

ige
  • koldul, kérincsél, kunyerál, tarhál (szleng), kéregel (tájnyelvi), kérsekél (tájnyelvi), kolduskodik, rimánkodik, tányéroz, házal, kilincsel, kápsál (tájnyelvi), kuncsorog, kunyizik (bizalmas), darizik (szleng), lejmol (szleng), mangázik (szleng)

bizalomgerjesztő

melléknév
  • bizalomkeltő, bizalomébresztő, megnyerő, szavahihető
  • hitelt érdemlő, hiteles, derék, jóravaló, bizalomra méltó

bűn

főnév
  • bűntett, bűncselekmény, bűntény, vétek, vétség, mulasztás, hiba, botlás, ballépés, szenny, erkölcstelenség, gonosztett, gaztett, gazság, gonoszság, istenkísértés, jogsértés, kihágás, túlkapás, törvénytelenség, törvényszegés, deliktum (régies), balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

ellenőrző II.

főnév
  • ellenőrző könyv, index, ellenem őrző (bizalmas), árulkodó (bizalmas), jegytár (bizalmas), szálkatartó (bizalmas), szamárpasszus (szleng), szamárkönyv (szleng)

dívány

főnév
  • pamlag, kanapé, rekamié, heverő, kerevet, sezlon, ágy, hencser (tájnyelvi), szófa (régies)

bejáratos

melléknév
  • járatos, bennfentes, otthonos, beavatott, általjárós (tájnyelvi), benyalatos (tájnyelvi), benyalós (tájnyelvi), járós (tájnyelvi)

bakacsin

főnév
  • (régies): gyászlepel

bérmentesít

ige
  • díjtalanít, ingyenesít, frankíroz (régies)

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

belehel

ige
  • belélegez, szív, beszív (bizalmas), beszí (tájnyelvi), beszippant, inhalál (szaknyelvi)
  • befúj (szleng), befú (tájnyelvi), behomályosít, bepárásít

állás

főnév
  • álláshely, alkalmazás, munkaviszony, hivatal, munka, hely, munkahely, státusz, poszt, pozíció, stallum (régies), foglalkozás, szolgálat, munkakör, megélhetés, kenyérkereset
  • őrhely, őrállás, őrség
  • lesállás, les
  • szín, kocsiállás
  • boksz (istállóban)

betegállomány

főnév
  • betegszabadság, táppénz (bizalmas)

disznóölés

főnév
  • disznóvágás, sertésvágás, disznótor, disznólkodás (tájnyelvi), disznóölet (tájnyelvi)