örvény szinonimái

főnév
  • forgatag, forgó, víztölcsér, tölcsér, limány (tájnyelvi), sellő (tájnyelvi), örvénylés, kavargás, buzgár (tájnyelvi)
  • légörvény, forgószél

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kézfogás

főnév
  • parola (régies), kezelés, kézszorítás
  • üdvözlés, üdvözlet, köszöntés
  • (régies): eljegyzés, kézfogó (régies), gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies)

kevés

melléknév
  • csekély, némi, kis mennyiségű, egy kis, cseppnyi, csipetnyi, fikarcnyi, jottányi, körömfeketényi, mákszemnyi, parányi, szemernyi, szikra, szikrányi, szálnyi, hangyányi, csip-csup, apró-cseprő, bagatell, picsányi (szleng, durva), fuvintásnyi (tájnyelvi), egy paraszthajszálnyi Sz: annyi, mint kilenc medvének egy vackor; az öt ujján is megszámolhatja; elviszi két szúnyog egy rúdon; hátamon is kivinném; rákláb ebédre; szárnyán a légy is elviheti; százhúsz gémnek hatvan keszeg
  • elégtelen
  • szűkös, szerény, alacsony, sovány, hiányos, fogyatékos, ritka, gyér, sivár, elhanyagolható, jelentéktelen, nyomorúságos, halvány
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a örvény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

orvosi

melléknév
  • medicinális

nagyítás

főnév
  • túlzás, nagyzás, túljátszás
  • felértékelés
  • fokozás, túlbecslés
  • nagyobbítás, kitágítás, terjesztés
  • növelés, gyarapítás, emelés, fokozás, nyújtás

múlt II.

főnév
  • (választékos): történelem, hajdankor
  • (grammatikában): múlt idő, praeteritum (szaknyelvi)

megszoroz

ige
  • megsokszoroz, multiplikál (idegen)

önkormányzat

főnév
  • helyhatóság, autonómia, önigazgatás, önrendelkezés, tanács (régies)
  • városháza

pászka

főnév
  • macesz, laska (tájnyelvi), kovásztalan kenyér (régies)
  • (tájnyelvi): húsvéti kalács

maró

melléknév
  • égő, égető, csípős, szúrós, eszős (tájnyelvi), borsos
  • gyötrő, emésztő (bánat)
  • sértő, gúnyos, bántó, harapós, metsző, fullánkos, epés, éles, bisszig (bizalmas), rosszmájú, maliciózus, vitriolos

magáz

ige
  • önöz, becsül (tájnyelvi)

kéreg

főnév
  • külszín, borítás, burkolat, bevonat, burok, héj, védőburok, haj (tájnyelvi), felszín, huzat, hántolék (tájnyelvi), hám, takaró, hártya, cortex (idegen)

megbotlik

ige
  • meginog, megtántorodik, megtoklik (tájnyelvi)
  • félrelép, ballépést követ el, eltévelyedik, megbicsaklik
  • téved

penget

ige
  • (húros hangszert): játszik (valamin), gitározik, citerázik (bizalmas), bizget (tájnyelvi)
  • (bizalmas): megpendít, javasol, emleget, előhoz, felhoz

professzor

főnév
  • egyetemi tanár, prof (bizalmas)
  • (régies): középiskolai tanár
  • (bizalmas): szakértő, szaktekintély, nagymenő (szleng), penge (szleng), nagyágyú (szleng), császár (szleng)

elváltozik

ige
  • megváltozik, átalakul, átváltozik, (arc) színt vált, elfajlik (tájnyelvi), elhasonlik (régies)

szempillantás

főnév
  • pillantás, blikk (idegen), hunyorítás (tájnyelvi)
  • pillanat, perc, másodperc
  • (régies): nézés, tekintet

satu

főnév
  • prés, sutu (tájnyelvi)
  • sajtóprés

ősrégi

melléknév
  • ősi, régi, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi), hajdankori, vízözön előtti, hajdani, ósdi, ódon, ásatag, antik

orientáció

főnév
  • irány, irányzat, irányvonal, közeledés
  • beállítottság
  • tájékozódás, eligazodás, iránykeresés

páncélos II.

főnév
  • harckocsi, tank, páncélszekrény (szleng)
  • monitor (szaknyelvi)

sajátságos

melléknév
  • sajátos, sajátszerű, jellegzetes, különös, különleges, meghökkentő, eredeti, originál (idegen), jellemző, egyéni, individuális, specifikus, speciális, tipikus, karakterisztikus, szinguláris (szaknyelvi)
  • extravagáns (idegen)

összekeveredik

ige
  • összevegyül, összeelegyedik (választékos)
  • összebomlik (régies)
  • összekavarodik, összekutyulódik, összezagyválódik
  • elkeveredik, elvegyül, egybeolvad, összeolvad, eggyé válik
  • megbomlik, megbolondul, összezavarodik

napos1

melléknév
  • napsütéses, napfényes, napsütötte, napsugaras, verőfényes, ragyogó, derült, napfényben úszó
  • világos, benapozott (szaknyelvi)
  • örömteli, vidám, derűs
  • előnyös, kedvező

parázslik

ige
  • izzik, ég, hevül, parazsal (tájnyelvi), zsarátnokol (tájnyelvi)
  • pislákol, pislog, hamvadozik (tájnyelvi)

sarló

főnév
  • toló (régies), gyaluszka (tájnyelvi)
  • karéj, félkörív