megszívlel szinonimái

ige
  • megfogad, fontolóra vesz, követ

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jóakaratú

melléknév
  • jóindulatú, jó szándékú, segítőkész, szívélyes, kegyes (régies), emberséges, nemes szívű, jóérzésű, nagylelkű, pártfogó, rokonszenvező, támogató, segítő, könyörületes, irgalmas

beláthatatlan

melléknév
  • végeláthatatlan, áttekinthetetlen, határtalan, végtelen, láthatártalan (régies)
  • előre nem látható, kiszámíthatatlan, átláthatatlan, felmérhetetlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megszívlel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megkopaszodik

ige
  • lekopaszodik, lecsupaszodik, elkoppad (régies), megkopad (tájnyelvi)

levezetés

főnév
  • elvezetés, csatornázás, kanalizáció (szaknyelvi), kanalizálás (szaknyelvi)
  • bizonyítás, igazolás, következtetés, kikövetkeztetés, okfejtés, származtatás, dedukció (szaknyelvi), deriváció (idegen), szillogizmus (idegen)

lényeges

melléknév
  • lényegi, létfontosságú, sorsdöntő, kulcsfontosságú, lényegbevágó, szubsztanciális (szaknyelvi), központi, fő, érdemi, fontos, alapvető, elemi, sarkalatos, integráns (idegen), domináló (idegen), domináns (idegen), döntő, meghatározó, releváns (szaknyelvi), kruciális (idegen), kardinális
  • jelentős, számottevő, nagy, nagy fontosságú, említésre méltó, konstitutív (szaknyelvi), nyomós, súlyos, elengedhetetlen

közfal

főnév
  • válaszfal, rekeszfal

megrak

ige
  • megpakol, felpakol, felmálház, megterhel, megtetejez (tájnyelvi), telerak, tetéz
  • felépít, felhúz (falat), összerak
  • megver, elver, eldönget, megruház (bizalmas), elnadrágol, elnáspángol, elpáhol, eldönget, kiporol, betakar (szleng), megkalapál (bizalmas), meggyepál (tájnyelvi), elporol, elagyabugyál, ellátja a baját

mind I.

névmás
  • mindegyik, mindenik (tájnyelvi), mindmegannyi, mindahány, mindannyi, egytől egyig, összes, valamennyi, egy lábig (tájnyelvi), egy szálig, valahány, minden, mindenki, mindnyájan, csupa

zenit

főnév
  • csúcspont, csúcs, tetőpont, tetőfok(szaknyelvi)
  • delelő

kisöpör

ige
  • felsöpör, kitakarít, kitisztít, megtisztít, kihárint (tájnyelvi)
  • elsöpör, elhajt, elsodor, magával sodor, eltávolít

kinin

főnév
  • chinapor (régies)

haszontalan

melléknév
  • hasznavehetetlen, használhatatlan, értéktelen, ördögadta, dibdáb, apró-cseprő, improduktív, szemétrevaló
  • sikertelen, hasztalan, hiábavaló, hívságos, hiú, meddő, kárba veszett, eredménytelen, illukratív (régies)
  • hitvány, semmirekellő, semmiházi, semmirevaló, semmit érő (tájnyelvi), akasztófáravaló, szedtevette (tájnyelvi), disznófülű (tréfás), kutyafülű (tréfás), kutyaházi (tréfás), disznófoganású (tájnyelvi), ebszülte (tájnyelvi)
  • rosszcsont, ebadta, csintalan, vásott, huncut, engedetlen, bitang, nyavalyás
  • (régies): mihaszna, naplopó, léhűtő, lebzselő, lebzsi (bizalmas)

klán

főnév
  • nemzetség, nagycsalád
  • törzs, törzsszövetség

modor

főnév
  • magatartás, magaviselet, viselkedés, föllépés, habitus, stílus, tónus (régies), hangnem, manír (régies), tenor (régies)

négyüléses

főnév
  • kvadruplett (régies)
  • landauer (régies)

cselfogás

főnév
  • csel, fortély, furfang, manőver

pótülés

főnév
  • pótszék
  • csapóülés, utóülés, tyúkrázda (bizalmas)

őrület

főnév
  • elmebaj, téboly, önkívület, őrültség, őrjöngés, delírium (szaknyelvi), lázálom, agyrém, rögeszme, szenvedély, megszállottság, paroxizmus (szaknyelvi), bolondság, elmezavar, elmebetegség, dementia (szaknyelvi), agybaj, dili (bizalmas)
  • mánia, hóbort
  • szörnyűség, elképesztő dolog

megszoroz

ige
  • megsokszoroz, multiplikál (idegen)

megjelentet

ige
  • közzétesz, kiad, közöl, kinyomtat, kibocsát, terjeszt, elterjeszt, leközöl, lehoz (bizalmas), közread, nyilvánosságra hoz, közrebocsát, közhírré tesz, publikál

mér

ige
  • méreget, kimér, megmér, kalibrál (szaknyelvi), lemér, mérlegel, bemér, felmér, méricskél, mérkél (tájnyelvi)
  • lemázsál
  • szondáz
  • hőmérőz
  • árusít, elad, árul
  • (csapást): ró, tesz, ad, okoz

önsúly

főnév
  • üres súly, saját súly

megvalósítás

főnév
  • keresztülvitel, foganatosítás, végrehajtás, realizálás, kivitelezés, kivitel, véghezvitel, teljesítés, elkészítés, befejezés, bevégzés, elvégzés, elintézés, elérés, elnyerés, megszerzés, megtétel

lóhalálában

határozószó
  • gyorsan, lélekszakadva, inaszakadtából, sebtében, sietősen, sebbel-lobbal, lóhalálával (tájnyelvi)

messzemenő

melléknév
  • merész, nagyarányú, kiterjedt, széles körű, mélyreható, gyökeres, drasztikus

örökösödés

főnév
  • öröklés
  • utódlás