őrs szinonimái

főnév
  • raj, szakasz, osztag, csoport
  • egység, alegység

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csermelyciprus

főnév
  • átán, atkafű, hangafa, jászfenyő, némettamariska, tamarik, tamariska

csörgés

főnév
  • csengés, csörömpölés, zörgés, csörgetés, hangzás, zengés, csilingelés, cserregés
  • (szleng): táncolás, tánc
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a őrs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

országgyűlés

főnév
  • törvényhozás, parlament, diéta (régies), nemzetgyűlés (régies)
  • országház (régies)
  • (orosz) duma, (lengyel) szejm

nagycsütörtök

főnév
  • zöldcsütörtök

mukkan

ige
  • szól, nyikkan, pisszen (bizalmas), vakkant (pejoratív), kukkan (tájnyelvi), vakkan (tájnyelvi)

megszilárdul

ige
  • megalvad, megkocsonyásodik
  • megkeményedik, megedződik, megköt, szilárd halmazállapotot vesz fel
  • konszolidálódik, megerősödik, stabilizálódik, állandósul, összeáll

önhatalmúlag

határozószó
  • önkényesen, erőszakkal, zsarnokian

pártoskodás

főnév
  • széthúzás, viszály, lázadás, ellenségeskedés, egyenetlenség, pártütés, szakadás
  • részrehajlás, elfogultság, kivételezés, elkötelezettség

marihuána

főnév
  • (szleng), mariska (szleng), gandzsa (szleng), grász (szleng), gyep (szleng), gyom (szleng), kender (szleng), zöldség (szleng)

magányos

melléknév
  • (hely): félreeső, elhagyatott, elhagyott, magában álló, elszigetelt, elkülönült (régies), különálló
  • gazdátlan
  • (ember): egyedülálló, társtalan, facér, árva, elhagyatott, elhagyott, magára maradt, magára hagyott, egyedül való (tájnyelvi), egyedüles (régies)
  • elvonult, visszavonult, magának való

képzett

melléknév
  • tanult, iskolázott, művelt, kiművelt, mívelt (régies), kulturált, kiképzett, szakképzett, szakavatott, képesített, felkészült
  • jártas, gyakorlott, tapasztalt, tájékozott, hozzáértő, alkalmas, hivatásos
  • formált, alakított
  • származtatott, képzős

megbizonyosodik

ige
  • meggyőződik, bizonyosságot szerez, megerősödik
  • beteljesedik, megvalósul, bekövetkezik, teljesül

pelenka

főnév
  • pelus (bizalmas), pelcsi (bizalmas), póka (tájnyelvi), pólya (régies)

próbálkozás

főnév
  • kezdeményezés, kísérlet, erőfeszítés, igyekezet, erőkifejtés, erőlködés, törekvés, kísérletezés, dobás (szleng), húzás (szleng), próba, útkeresés, vállalkozás, kipróbálás

elvadul

ige
  • eldurvul, elzüllik, elszilajodik (régies), elkanászodik, elfajul
  • (növény): elburjánzik

szeminárium

főnév
  • tanulókör, tankör
  • gyakorlat, praktikum
  • intézet
  • papnevelde, papnevelő intézet
  • konviktus (régies)

sarokrúgás

főnév
  • szögletrúgás, szöglet, korner

őrültség

főnév
  • elmebetegség, bolondság, őrület, téboly, eszelősség, hülyeség, elmebaj
  • marhaság (bizalmas), agyrém, esztelenség, ostobaság, baromság

ordít

ige
  • üvölt, ordítozik, ordibál, bömböl, rivall, harsog, vonít, kurjongat, hangoskodik, lármázik, kiabál
  • acsarkodik
  • sír, zokog
  • jajveszékel
  • zúg, süvít, süvölt, bőg, tutul (bizalmas)
  • sikít, lerí, kiütközik, kitűnik, rikít (tájnyelvi)

pályázó

főnév
  • induló, nevező, jelentkező, résztvevő, versenyző, játékos
  • jelölt, aspiráns (szaknyelvi), kandidátus (régies)

rügy

főnév
  • szem, hajtás, bimbó, sarj, sarjadék, csíra, gemma, fakadás (tájnyelvi)

összeillik

ige
  • egybeillik (választékos), összevág (bizalmas), összepasszol (bizalmas), egymáshoz való, összepárul (tájnyelvi), összhangban van Sz: egy búzát aratnak; megházasodott a lapát, elvette a piszkafát
  • megfér, összefér, összeegyeztethető, összevág, egybevág, összhangban van, harmonizál, klappol (bizalmas), stimmel, kvadrál (régies)

napilap

főnév
  • hírlap, újság, lap, napisajtó

paraszt I.

főnév
  • földműves, földművelő, pór (régies), gazdálkodó, gazda, farmer, szántóvető (régies) Sz: csépre, kapára termett ember
  • (régies): jobbágy
  • (durva): bunkó, tahó (bizalmas), fajankó, prosztó (szleng)
  • (bizalmas): gyalog (sakkban)

sárhányó

főnév
  • sárvédő, sárfogó, sármentő (régies), sárhágó (régies)