sztár jelentése

  • felkapott, híres és népszerű személy: filmsztár, sztármodell
  • angol star ‘ua.’, tkp. ‘csillag’ (indoeurópai rokonok: német Stern, latin stella, eredetileg sterla, görög asztér ‘csillag’)

További hasznos idegen szavak

poliglottizmus

  • nyelvtan többnyelvűség
  • német Polyglottismus ‘ua.’, lásd még: poliglott, -izmus

erotizmus

  • lélektan az érzékiség hajszolása, kóros mértékű érzékiség
  • tudományos latin erotismus ‘ua.’, lásd még: erósz, -izmus
A sztár és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

jubiláns

  • nevezetes évfordulót ünneplő személy
  • újkori latin iubilans ‘ua.’ ← iubilare, lásd még: jubilál

filloszféra

  • növénytan laza társulás a növény levele és mikroorganizmusok között
  • tudományos latin phyllosphaera ‘ua.’: görög phüllon ‘levél’ | lásd még: szféra

presepio

kiejtése: preszepió
  • művészet a gyermek Jézus ábrázolása a betlehemi jászolban Máriával, Józseffel, pásztorokkal és jószággal
  • olasz, ‘jászol’ ← latin praesaepium ‘ua.’ ← praesaepire ‘elöl bekerít, elrekeszt’: prae ‘elöl’ | saepes ‘sövény’

stuccol

  • rövidebbre nyír, kurtít (bajuszt, szakállt)
  • német stutzen ‘nyes, rövidebbre vág’ ← nyelvjárás Stutznémet Stumpf ‘csonk’

szilon

  • kémia szintetikus műszál
  • cseh silon ‘ua.’: sila ‘erő’ | -on, -lon (szintetikus anyagra utaló toldalék a nylon nyomán)

sarzsi

  • katonai, bizalmas tisztes, tiszthelyettes
  • katonai (tiszthelyettesi) rendfokozat, rangfokozat
  • átvitt értelemben tisztség, rang
  • német Charge kiejtése: sarzse ‘rang, tisztség’ ← francia chargé ‘megbízott’ ← charger ‘megbíz’, tkp. ‘megterhel’ ← késő latin carricare ‘szekeret megrak’ ← latin carrus ‘szekér’
  • lásd még: karikatúra

szvit

  • zene stilizált táncokból álló, többtételes barokk zenemű
  • zene (a 19. századtól) közös téma által összefűzött tételekből álló hangszeres zenemű
  • francia suite ‘ua.’, tkp. ‘kíséret, sorozat, következmény’ ← népi latin sequita ‘ua.’ ← latin sequi ‘követ’
  • lásd még: szekvens

romanizál

  • történelem más népeket nyelvében, életvitelében és műveltségében rómaivá tesz
  • német romanisierenlatin Romanus ‘római’

epikarpium

  • növénytan gyümölcshéj, külső terméshéj
  • tudományos latin epicarpium ‘ua.’: görög epi- ‘rajta’ | karposz ‘gyümölcs’

mio-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) az izmokkal kapcsolatos, izom-
  • görög müsz, müosz ‘izomcsomó’, eredetileg ‘egér’ (egyes kidudorodó izmok és az egér alaki hasonlósága nyomán, ahogy pl. a magyarban béka a felsőkar kétfejű izma)

diftongus

  • nyelvtan kettőshangzó, egy szótagot alkotó két magánhangzó
  • tudományos latin diphthongus ‘ua.’: görög di(sz)- ‘kétszeres’ | phthongosz ‘hang’ ← phthengomai ‘hangot ad, beszél’
  • lásd még: apoftegma

citrusfélék

  • növénytan a citromot, narancsot, mandarint, grépfrútot és citronádot termő fák (rutafélék) összefoglaló neve
  • latin citrus ‘citrusfa, citromfa’ ← görög kédrosz ‘cédrus’

hipotrofikus

  • biológia kevés növényi tápanyagot tartalmazó (élővíz)
  • német hypotrophisch ‘ua.’, lásd még: hipotrófia