skarabeus jelentése

  • ganajtúró bogár
  • ennek stilizált ábrázolása az ókori Egyiptomban
  • latin scarabaeusgörög szkarabosz ‘ua.’

További hasznos idegen szavak

banknóta

  • bankjegy, papírpénz
  • német Banknote ‘ua.’: lásd még: bank | Note ‘jegyzet, irat, hangjegy’ ← latin nota ‘(ismertető)jegy, bélyeg, írásjegy’ ← noscere, notum ‘ismer’

liberalizáció

  • politika, kereskedelem korlátozások enyhítése, megszüntetése
  • német Liberalisation ‘ua.’, lásd még: liberalizál
A skarabeus és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

szimpla

  • melléknév egyrétű, egyszeres, sima
  • egyszerű, jelentéktelen, köznapi, átlagos
  • együgyű, ostoba
  • + főnév kis adag (feketekávé)
  • régi német simplaközépkori latin simplus ‘egyszeri, egyszeres’ ← latin simplex ‘egyszerű, mesterkéletlen, együgyű’, lásd még: szimplex

frázis

  • nyelvtan kifejezés
  • zene zenei mondat, szakasz
  • pejoratív szólam, közhely, elcsépelt kifejezés, sallang
  • latin phrasis ‘szólásmód, szónoki kifejezésmód’ ← görög phraszisz ‘beszéd, kifejezés’ ← phradzó ‘mond, kifejez’

pánpszichizmus

  • filozófia minden létezőnek lelket tulajdonító felfogás
  • görög semlegesnemű pan ‘minden’ | lásd még: psziché, -izmus

stricte

defterdár

  • történelem adóügyi főtisztviselő, a telekkönyvi és adónyilvántartás vezetője a török birodalomban
  • török defterdar ‘ua.’, lásd még: defter | -dar (tisztségre utaló török toldalék)

manuális

instaurál

  • + felújít, megújít, helyreállít
  • latin instaurare ‘ua.’: in- ‘bele’ | görög sztauroó ‘cölöpökkel bekerít’ ← sztaurosz ‘cölöp, karó’
  • lásd még: restaurál

ketén

  • kémia az ecetsav két kettős kötést tartalmazó anhidridje, szúrós szagú, mérgező gáz
  • német Keten ‘ua.’, a keton változata

allativus

kiejtése: allatívusz
  • nyelvtan a főnévragozás helyhatározó esete, amely hová? kérdésre felel, és külső helyviszonyt fejez ki (a magyarban -hoz, -hez, -höz raggal)
  • tudományos latin (casus) allativus ‘odaviteli (eset)’ ← afferre, allatum ‘odavisz’: ad- ‘-nál’ | ferre, latum ‘visz’

izomorfizmus

  • biológia azonos alakúság
  • matematika két halmaznak az a tulajdonsága, hogy egymásra kölcsönösen leképezhetők
  • angol isomorphism ‘ua.’, lásd még: izomorf, -izmus

efficiens

  • hatékony
  • latin efficiens, efficientis ‘hatásos’ ← efficere, effectum, tkp. ex-ficere ‘létrehoz, alkot, véghezvisz’: ex- ‘-ból’ | facere, factum ‘csinál’
  • lásd még: affekció, effektus

srég

  • melléknév ferde, rézsútos, átlós
  • határozószó rézsút szemben, ferdén, átlósan
  • német schräg ‘ferde, átlós’

sokk

  • lelki megrázkódtatás, csapás, ijedség
  • orvosi idegsokk
  • orvosi áramütéssel kiváltott epilepsziás roham elmebetegségek kezelésére
  • német Schockfrancia choc ‘ua.’ ← choquer ‘megráz’ ← alnémet schokken ‘ua.’