rétor jelentése
szónok
latin rhetor ← görög rhétór ‘szónok’, lásd még: réma
További hasznos idegen szavak
reggeli
német Frühstück ‘ua.’: früh ‘korán, korai’ | Stück ‘darab, falat’
néprajz finnugor nyelvet beszélő nép, más néven cseremisznyelvtan e nép nyelve, a finn-permi ág volgai csoportjának tagjasaját név marij ‘ua.’ ← ?
A rétor és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
vallás ostyatányér (a misekehely felett)latin patena ‘tányér’ ← görög patané ‘ua.’
visszavág, találóan válaszol, felesel
lásd még: replika
műszaki az élettan és a műszaki világ határterülete, orvosi technika, mezőgazdasági technika, környezettechnikalásd még: bio- , technika
kereskedelem utalványnémet Assignate ← francia assignat ‘ua.’, lásd még: asszignál
párnázott, kárpitozott öblös karszék
francia fauteuil kiejtése: fotöj ‘ua.’ ← ófrancia faldestueil ← germán (frank) *faldistol ‘összehajtható szék’ (mint német falten ‘hajt’, Stuhl ‘szék’)
orvosi fertőz, megfertőz, +megfertőztetlatin inficere, infectum ‘beken, beszennyez, megfertőz’: az in- ‘bele’ | facere ‘tesz, csinál’
biológia fehérje vagy vér megalvadása, kicsapódásalatin coagulatio ‘ua.’, lásd még: koagulál
történelem az ókori Itáliában élt, latin vagy vele rokon nyelvet beszélt népek (latinok, szabinok, oszkok, umberek stb.) összefoglaló nevelatin Italicus ← görög Italikosz ‘itáliai’ ← Italia ← óitáliai (oszk) Viteliu (?) ‘borjak földje’
közönség (előadáson)
a nagyközönség, a nyilvánosság
német Publikum ‘ua.’ ← latin semlegesnemű publicum ‘nyilvánosság’, lásd még: publikus
biológia a fajok keletkezésmódját, határait, evolúciós kapcsolatait sejttani alapokon meghatározó tudományáglásd még: cito- , taxonómia
építészet oszlopokat összekötő főgerenda, oszlopkoszorúangol architrave ← olasz architrave ‘ua.’ lásd még: archi- | latin trabs, trabis ‘gerenda’
