románc jelentése

  • irodalom középkori eredetű, a balladával rokon rövid elbeszélő költemény
  • zene viszonylag kötetlen formájú, érzelmes zenedarab
  • érzelmes, szerelmes kapcsolat
  • német Romanzefrancia romanceófrancia romanz, spanyol romance ‘elbeszélő költemény’ ← késő latin (loqui) Romanice ‘rómaiul (beszél)’ – ez a népi latinból lett utódnyelvekre, majd az e nyelveken írt költeményekre értődött

További hasznos idegen szavak

etnolingvisztika

  • tudomány a nyelv és a kultúra kölcsönhatásainak kutatása egy adott nép körében
  • lásd még: etno-, lingvisztika
A románc és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

ecs-

politechnikum

  • oktatás műszaki főiskola, műegyetem
  • német Polytechnikum ‘ua.’, lásd még: poli-, technikum

anhidrid

  • kémia savból vagy lúgból víz elvonása útján létrejött vegyület
  • angol anhydride ‘ua.’: görög a(n)- ‘nem’ | hüdór, hüdrosz ‘víz’ | -id (vegyületre utaló toldalék)

eucrasia

fenomenológiai szociológia

  • tudomány a társadalmi valóságot nem annak ok-okozati összefüggéseiben, hanem a róla alkotott emberi fogalmakban és képzetekben vizsgáló társadalomtudományi ág
  • lásd még: fenomenológia, szociológia

idus

  • történelem a hónap 13. vagy 15. napja a római naptárban, voltaképp a hónapot kettéosztó holdtölte napja
  • latin többes szám, ‘ua.’ ← (?) etruszk idua ‘kettéoszt’

hipociklois

  • geometria olyan síkgörbe, amelyet egy rögzített kör belsejében csúszás nélkül gördülő másik kör valamely pontja ír le
  • lásd még: hipo-, ciklois

obliteráció

  • orvosi testüreg elzáródása, eltömődése gyulladás folytán
  • tudományos latin obliteratio ‘ua.’, tkp. ‘eltűnés, kitörlődés’ ← obliterare, obliteratum ‘kitöröl (írást)’: ob- ‘el-’ | li(t)tera ‘betű’
  • lásd még: literátus

hucul

  • néprajz keleti szláv népcsoport az északkeleti Kárpátokban
  • ennek nyelvjárása
  • ukrán, ‘ua.’ ← ?

pallér

  • építészet kisebb építkezést néhány emberrel lebonyolító építőmester
  • építészet építésvezető
  • + mezőgazdasági munkacsapat vezetője, szószólója
  • bajor-osztrák pallier, parlierfrancia parlier ‘szóvivő’ ← parler ‘beszél’, lásd még: parlament

asztrolátria

  • vallás csillagimádás, a bolygók és csillagképek isteni kultusza
  • latin astrolatria ‘ua.’: lásd még: asztro- | görög latreia ‘szolgálat a szentélyben’

interkalál

  • közbeiktat, betold, beilleszt
  • latin intercalare ‘betold (egy vagy több szökőnapot)’: inter- ‘között, közé’ | calare, calatum ‘szólít’

autonóm

  • önálló, önrendelkezéssel bíró
  • független, szabad, korlátozatlan
  • öntörvényű
  • német autonom ‘ua.’ ← görög autonomosz ‘a maga törvényei szerint élő’: lásd még: auto- | nomosz ‘törvény’

navahó

  • néprajz az USA délnyugati államaiban élő, az apacséval rokon nyelvet beszélő indián népcsoport
  • e nép tagja, nyelve
  • nahuatl navajoa ‘ua.’: nava ‘tüskés körtekaktusz’ | joa ‘hely’