repellens jelentése

  • melléknév elriasztó, távoltartó, visszataszító
  • főnév kémia rovarokat távoltartó szer
  • latin, ‘ua.’ ← repellere ‘visszaűz’: re- ‘vissza, újra’ | pellere ‘lök, hajt, űz’

További hasznos idegen szavak

araiosztülosz

  • építészet levegős elrendezésű ógörög oszloprend, amelyben az oszlopok távolsága nagyobb, mint az átmérő háromszorosa
  • görög, ‘ua.’: araiosz ‘vékony, ritka’ | sztülosz ‘oszlop’
A repellens és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

exstirpáció

  • orvosi kiirtás, kimetszés, szerv műtéti eltávolítása
  • latin exstirpatio ‘ua.’ lásd még: exstirpál

doppler

  • sport az eldobott labdának röptében való továbbítása vízilabdában
  • német Dopp(e)ler ‘kettőző’ ← doppeln ‘kettőz’ ← ófelnémet doppelfrancia double ‘kettős’ ← latin duplex, lásd még: dupla

aszklepiadészi

  • irodalom antik időmértékes sorfajta, ill. strófaforma, amelyben a daktilusok és trocheusok vannak többségben
  • Aszklépiadész ókori görög költőről

indemnitás

  • jogtudomány büntetlenség, mentesítés a felelősségrevonás alól, felmentvény
  • latin indemnitas ‘ua.’ ← indemnis ‘büntetlen, kártalan’: in- ‘nem’ | damnum ‘büntetés, kár, károsodás’ ← damnare ‘kárhoztat, elítél’

orcus

kiejtése: orkusz
  • mitológia a rómaiak alvilága, a halottak birodalma
  • latin Orcus ‘ua.’ ← ?

laktalbumin

  • kémia a tej egyik fehérjéje, amely forraláskor hártyásan kicsapódik
  • tudományos latin lactalbumin ‘ua.’: lac, lactis ‘tej’ | lásd még: albumin

intendatúra

  • az intendáns hivatala, ténykedése
  • + hadbiztosság
  • német Intendatur ‘ua.’, lásd még: intendáns

korda

  • vallás kötélöv egyes szerzetesrendek rendi öltözetén
  • középkori latin corda ‘bél, húr, kötél’ ← latin chordagörög khordé ‘bél, húr’

paleontológia

  • biológia őslénytan, a földtörténeti korok élővilágát kutató tudományág
  • német Paläontologie ‘ua.’: lásd még: paleo- | görög ón, ontosz ‘lény’ | lásd még: -lógia

kimerikus

  • csalóka, képzelt, látszólagos
  • német Chimärisch ‘ua.’, lásd még: kiméra

homofónia

  • nyelvtan eltérő értelmű és írású szavak azonos hangzása a kiejtésben, pl. apádtól–apáttól
  • zene olyan zenei szerkesztésmód, amelyben a vezető szólamhoz képest a többiek alárendelt szerepet játszanak
  • tudományos latin homophonia ‘ua.’: görög homosz ‘azonos’ | phóné ‘hang’
  • lásd még: fonéma

attribúció

  • művészet műalkotás szerzőjének megjelölése, megállapítása stílusjegyek alapján
  • lélektan tulajdonítás, az, hogy egy esemény okait kinek, minek tulajdonítjuk
  • tudományos latin attributio ‘ua.’, lásd még: attribuál