notórius jelentése
hírhedt
megrögzött, javíthatatlan
+ közismert, köztudomású
hazai latin notorius ‘közismert, rosszhírű’ ← késő latin notorius ‘közhírré tevő, közismert’ ← noscere, notum ‘megismer, megvizsgál’
További hasznos idegen szavak
ásványtan álalakú
német pseudomorph ‘ua.’, lásd még: pszeudomorfia
A notórius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
emberevés, egyes természeti népek állítólagos szokása
angol cannibalism ‘ua.’, lásd még: kannibál , -izmus
orvosi rendelőintézet, járóbeteg-kezelő
tudományos latin polyclinica ‘ua.’, lásd még: poli- , klinika
orvosolhatatlan, jóvátehetetlen
latin irremediabilis , tkp. in-remediabilis ‘ua.’: in- ‘nem’ | remediare ‘orvosol’, lásd még: remédium
történelem flottaparancsnok az ókori Spártában és Szürakuszaiban, hajóparancsnok a hellenista korban
görög , ‘ua.’: nausz ‘hajó’ | arkhé ‘kezdet, vezetés, uralom’
hatalmas szobor
óriás, hatalmas termetű ember
latin colossus ← görög kolosszosz ‘óriási szobor (ti. Hélioszé Rhodosz kikötőjében)’ ← ?
orvosi a szervek mozgásának műszerrel rögzített görbéje
tudományos latin mechanogramma ‘ua.’: görög mechané ‘gépezet’ | lásd még: gram(ma)
történelem kis értékű ezüspénz az ókori Athénban
történelem pénzdarab, amelyet az ókori görögök a halott nyelve alá tettek Kharónnak, az alvilági Sztüx folyó révészének fizetségéül
történelem Árpád-kori magyar ezüstpénz
latin obulus ← görög obolosz ‘pénznem és súlymérték’ ← eredetileg obelosz ‘kis vas- vagy ezüstpálca, amelyet pénzként használtak’, tkp. ‘nyárs’
lásd még: obeliszk
csillagászat a napsugárzás ingadozását grafikusan rögzítő műszer
angol solarigraph ‘ua.’: lásd még: szoláris | görög graphó ‘ír’
bizalmas könnyen rászedhető ember, balek
német Gimpel ‘ua.’, tkp. ‘süvöltő (énekesmadár)’
hivatalos aláírásra meghatalmazott személy
középkori latin signatarius ‘ua.’ ← signare, signatum ‘megjelöl, aláír’, lásd még: szignó