normalitás jelentése

  • szabályszerűség, egészség, ép értelem
  • latin normalitas ‘ua.’, lásd még: normális

További hasznos idegen szavak

expanzív

  • politika erőszakosan terjeszkedő, hódító
  • fizika táguló, terjedékeny
  • angol expansive ‘ua.’, lásd még: expandál
A normalitás és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

immisszió

  • orvosi bevezetés, behatolás (testüregbe)
  • latin immissio ‘ua.’ ← immittere, immissum, tkp. in-mittere ‘bebocsát’: in- ‘bele’ | mittere ‘bocsát, küld’

cerebralizáció

  • biológia az a folyamat a törzsfejlődésben, amelynek során az agyvelő tömege és irányító szerepe a gerincvelőé fölé emelkedik
  • tudományos latin cerebralisatio ‘ua.’, lásd még: cerebrális

codec

kiejtése: kodek
  • számítástechnika kóder-dekóder, kódoló és a kódot visszaalakító program
  • számítástechnika kompresszor-dekompresszor, adatállományt sűrítő és a teljes változatot visszaállító program
  • angol co(der-)dec(oder), co(mpressor-) dec(omp-ressor), lásd még: kód, kompresszor | latin de- ‘le, el’

impluvium

  • építészet esővízgyűjtő kis medence az ókori római ház átriumában
  • latin, ‘ua.’: in- ‘bele’ | pluvia ‘eső’ ← pluere ‘(eső) esik’

amfiteátrum

  • építészet ókori görög vagy római körszínház
  • latin amphitheatrumgörög amphitheatron ‘ua.’: lásd még: amfi- | theatron ‘színház’ ← theaomai ‘néz, szemlél’ ← thea ‘látvány’

kontrapunkt

  • zene ellenpont, többszólamú szerkesztésmód
  • német, ‘ua.’, tkp. ‘átellenes hang, hangjegy’ ← középkori latin (punctum) contra punctum ‘(hang) hanggal szemben’, lásd még: kontra-, punktum

paragenezis

  • geológia kémiailag közelálló ásványokból azonos földtörténeti korban és feltételek között keletkezett társulás
  • lásd még: para-, genezis

szeizmográf

  • geológia földrengésjelző műszer, amely a rezgések erősségét önműködően rögzíti
  • angol seismograph ‘ua.’: lásd még: szeizmikus | görög graphó ‘ír’

mikrokémia

  • kémia a néhány miligrammnyi vagy kisebb anyagmennyiségeket előállító s ezek viselkedését vizsgáló résztudomány
  • lásd még: mikro-, kémia

esszencializmus

  • filozófia modern bölcseleti irányzat, szemlélet, amely az esszenciát meghatározóbbnak tekinti az egzisztenciánál, tehát a puszta létnél
  • angol essentialism ‘ua.’, lásd még: esszenciális, -izmus

epopteia

  • vallás megpillantás, szemlélés (ti. a szent tárgyaké), az eleusziszi miszériumokban a beavatottság legfelső foka
  • görög, ‘ua.’: epi- ‘rá’ | opteuó ‘néz’

historikus

  • főnév tudomány történész, történetíró
  • melléknév történelmi, történészi, történettudományi
  • tudományos latin historicus ‘ua.’, lásd még: história

slejm

  • összesűrűsödött torokváladék, turha
  • német Schleim ‘ragacsos váladék, nyák, takony’

romanticizmus

  • romantika
  • francia, angol romanticisme ‘ua.’ ← ófrancia romant ‘középkori kalandos verses regény’, lásd még: román3