kromolitográfia jelentése

  • nyomdászat többszínű kőnyomási eljárás a színek egymásra nyomásával
  • nyomdászat ilyen eljárásssal készült nyomat
  • görög khróma ‘szín, festék’ | lásd még: litográfia

További hasznos idegen szavak

halberdó

  • + katonai állj, ki vagy! (őrt álló katona kiáltása)
  • német Halt! Wer da? ‘ Állj! Ki (van) ott?’: halten ‘megáll, feltartóztat’ | wer ‘ki’ | da ‘ott’

litosztratigráfia

  • geológia kőzetrétegtan
  • angol lithostratigraphy ‘ua.’, lásd még: lito-, sztratigráfia
A kromolitográfia és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

kibuc

  • mezőgazdasági termelő és lakóközösség Izraelben
  • ivrit kibbuc ‘összegyülekezés’

monofónia

  • zene egybehangzás, egyszólamúság
  • tudományos latin monophonia ‘ua.’: lásd még: mono- | görög phóné ‘hang’

jupó

  • történelem a zsidó foglyok közül kiemelt és rendészeti feladatokkal megbízott személy a náci koncentrációs táborokban
  • német Ju(den)po(lizist) ‘ua.’: Jude ‘zsidó’ | Polizist ‘rendőr’, lásd még: policáj

eszkalál

  • katonai vagy politikai eszkalációt hajt végre
  • angol escalate ‘fokozatosan növel’, eredetileg ‘létrán felmászik’ ← francia escalade, lásd ott

autokefália

  • vallás a nemzeti egyházak önállósága, a konstantinápolyi pátriárka joghatóságától való függetlensége a keleti kereszténységben
  • görög autokephalia ‘ua.’: lásd még: auto- | kephalosz ‘fej, fő, főnök’

autonómia

  • politika önigazgatás, önrendelkezés, önállóság (az adott állam keretei között)
  • lélektan belső függetlenség, a személy öntörvényűsége
  • latin, görög autonomia ‘önkormányzat, függetlenség’, lásd még: autonóm

bronchiectasia

kiejtése: bronhiektázia
  • orvosi hörgőtágulat
  • tudományos latin, ‘ua.’: lásd még: bronchus | görög ektaszisz ‘megnyúlás’ ← ektanüó ‘kifeszít’: ek- ‘ki’ | tanüó ‘feszít’

intonál

  • zene kezdő hangot megad, énekbe vagy hangszeres játékba kezd
  • zene énekhangot képez, a kellő hangot eltalálja
  • késő latin intonare ‘ua.’ ← in tonum ‘a (kellő) hang szerint’ ← tonus ‘hang’ ← görög tonosz ‘ua.’, tkp. ‘feszülés’ ← teinó ‘feszít’
  • lásd még: tónus