imbibíció jelentése

  • kémia a hajszálcsövességen alapuló vízfelvétel
  • tudományos latin imbibitio ‘felszívás’ ← imbibere ‘beszív, beiszik’: in- ‘bele’ | bibere ‘iszik’

További hasznos idegen szavak

korál

  • zene istentiszteleti népének a német protestáns egyházban
  • német Choral(gesang) ‘kar(ének)’ ← latin (cantus) choralis ‘kórus(ének)’, lásd még: kórus

predikátum

  • történelem nemesi előnév
  • nyelvtan nyelvtani, logikai állítmány
  • középkori latin praedicatum ‘ua.’ ← latin praedicare, praedicatum, lásd még: prédikál
A imbibíció és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

inhibeál

  • gátol, visszatart, akadályoz, tilt
  • latin inhibere, inhibitum ‘akadályoz, gátol’: in- ‘benne’ | habere ‘bír, tart’
  • lásd még: habilitál

suspectus

kiejtése: szuszpektusz
  • gyanús, gyanúsított
  • latin, ‘ua.’ ← suspicere, suspectum ‘ua.’, ered sub-spicere ‘gyanakszik, gyanúsít’, tkp. ‘alulról néz fel rá’: sub- ‘lentről fel’ | specere ‘néz’

norma

  • szabály, előírás
  • egy gyártási művelet elvégzésére előírt munkaidő
  • (felhasznált anyagban) megkövetelt, ill. megengedett mennyiség
  • elvárás, követelmény
  • erkölcsi, viselkedésbeli szabály
  • szokott mérték, szabvány
  • nyomdászat ívjelző nyomtatott könyvben minden ív első lapján a szedéstükör alatt
  • latin norma ‘szögmérték, zsinórmérték, szabvány’ ← ?

faktoriális

  • matematika az adott számig terjedő összes pozitív egész szám szorzata egymással, pl. 5 ~a 1•2•3•4•5 = 120
  • tudományos latin factorialis ‘ua.’, tkp. ‘a szorzóval kapcsolatos’, lásd még: faktor

egzisztencia

  • lét, létezés
  • megélhetés, létalap, létbiztonság
  • biztos anyagi helyzetű személy
  • középkori latin existentia ‘ua.’, lásd még: egzisztál

pertu

  • főnév tegezéses viszony, tegeződés
  • határozószó tegezve
  • + melléknév bizalmas, tegeződő (barát)
  • latin per tu ‘"te" formában’: per- ‘szerint’ | tu ‘te’

explozíva

  • nyelvtan zárhang
  • tudományos latin (vox) explosiva ‘csattanó (hang)’, lásd még: explodál

kongenitális

  • orvosi veleszületett, öröklött
  • tudományos latin congenitalis ‘ua.’ ← congenitus ‘egyszerre született’: con- ‘együtt’ | genitus ‘született’ ← (gi)gnere, genitus ‘nemz, szül’
  • lásd még: genitáliák

mirha

  • gyógy- és illatszerként használt balzsamos illatú gyanta
  • latin myrrhagörög mürrha ‘ua.’ ← sémi (pl. arámi móra, héber mór, asszír murru ‘egy akácféle gyantája’)
  • lásd még: mirtusz

biléta

  • jegy, belépőjegy, menetjegy
  • cédula, vámcédula, bárca
  • német Billett ‘ua.’ ← francia billet ‘jegyzet, feljegyzés, levél’ ← késő latin kicsinyítő képzős billetabilla ‘írás’ ← bulla ‘irat’, lásd még: bulla
  • lásd még: bojler, bola, boleró, boletta, bouillon

kataplexia

  • orvosi ijedségből, erős ingerből kifolyólag beálló, múlékony megdermedés
  • tudományos latin, ‘ua.’ ← görög katapléxisz ‘megdöbbenés’ ← kataplésszó, lásd még: kataplektikus

dekoltál

  • női ruhán tág nyakkivágást szab
  • német dekolletierenfrancia décolleter ‘ua.’: dé(s)-latin dis- ‘el, félre’ | collet ‘gallér, nyakrész’ ← latin collum ‘nyak’

ornitofóbia

  • orvosi beteges irtózás madaraktól
  • tudományos latin ornithophobia ‘ua.’, lásd még: ornito-, fóbia

szignatúra

  • hivatalos aláírás, kézjegy
  • középkori latin signatura ‘ua.’ ← signare, signatum ‘megjelöl’ ← signum ‘jel’, lásd még: szignó