eocén jelentése

  • geológia hajnalkor, a földtörténeti újkor egyik korai szakasza
  • német Eozänlatin eocaenus ‘ua.’: görög éósz ‘hajnal’ | kainosz ‘új’
  • lásd még: eolit, eozin, eozoikum

További hasznos idegen szavak

antidráma

  • színház abszurd dráma, elidegenítő hatásaival a (társadalmi) lét képtelenségét sugalló színpadi mű
  • lásd még: anti-, dráma

heliográf

  • távközlés tükörtávíró, tükrözött napfénnyel működő régi katonai hírközlő eszköz
  • csillagászat fotóberendezéssel felszerelt távcső a Nap fényképezésére
  • angol heliograph ‘ua.’, lásd még: helio-, -gráf
A eocén és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

epikum

  • elbeszélő jelleg, elbeszélő elem
  • magyar, lásd még: epikus (a komikus–komikum és hasonló szópárok mintájára)

mikrofizika

  • fizika részecskefizika, az atomi méretekben lejátszódó jelenségek fizikája
  • lásd még: mikro-, fizika

szeptemvir

  • jogtudomány hétszemélynök, a régi hétszemélyes tábla (bíróság) tagja
  • újkori latin septemvir ‘ua.’, tkp. ‘hét férfi’: septem ‘hét’ | vir ‘férfi’

kálvinizmus

  • vallás a protestantizmusnak Kálvin tanain alapuló változata
  • újkori latin Calvinismus ‘ua.’: Johannes Calvinus (a vallásalapító latinos neve) ← francia Jean Chauvin vagy Cauvin (eredeti név) | lásd még: -izmus

emanál

  • kiárad, kisugárzik
  • latin emanare, emanatum ‘kifolyik, kiáramlik’: e(x)- ‘ki’ | manare ‘folyik, terjed’

aszteroida

  • csillagászat kisbolygó
  • tudományos latin asteroida ‘ua.’ ← görög aszteroeidész ‘csillagszerű’: asztér, aszterosz ‘csillag’ | eidosz ‘külső’

hominida

  • állattan az emberfélék családjába tartozó, emberi jellegzetességeket is mutató főemlős
  • tudományos latin, ‘ua.’: homo, hominis ‘ember’ | -id ‘-szerű’ ← görög eidosz ‘külalak’

abderita

  • bárgyú, korlátolt, mucsai
  • latin abderitagörög Abdéritész ‘ua.’, tkp. ‘Abdéra lakója’ (ókori thrák város, lakóit korlátoltnak tartották)

penecilus

rachitikus

kiejtése: rahitikus
  • orvosi angolkóros
  • tudományos latin rachiticus ‘ua.’, lásd még: rachitis

pakolás

  • csomagolás
  • tömítés, burkolás
  • borogatás
  • lásd még: pakol

pannon

  • főnév történelem a mai Dunántúl helyén és attól délre megtelepült, az illírekkel rokon ókori nép
  • melléknév történelem az ókori római Pannonia tartománnyal kapcsolatos
  • a Dunántúllal kapcsolatos
  • latin Pannonii ‘pannonok’