anaglif jelentése

  • filművészet térhatású kép előállítása a két szem külön-külön képeinek elszínezésével, majd e színeknek megfelelő szemüvegen át való szemlélésével
  • művészet féldombormű, kámea
  • angol anaglyph ‘ua.’: görög ana- ‘fel, újra, vissza’ | glüphé ‘véset’

További hasznos idegen szavak

hiperon

  • fizika a barionok közé tartozó, igen rövid felezési idejű elemi részecskék gyűjtőneve
  • angol hyperon ‘ua.’: görög hüper ‘felett, túl’ | -on (elemi részecskére utaló toldalék)

periodikus

  • szakaszos, körkörös
  • visszatérő, ismétlődő, időszaki
  • váltakozó
  • tudományos latin periodicus ‘ua.’, lásd még: periódus
A anaglif és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

pragmatikus

  • jogtudomány ügyrendi
  • az adott feltételek közt legcélszerűbb megoldást tekintő
  • gyakorlatias, célratörő
  • politika ideológiailag semleges
  • oknyomozó
  • latin pragmaticus ‘gyakorlati, cselekvő’ ← görög pragmatikosz ‘cselekvő, tevékeny, tettrekész’ ← pragma, pragmatosz, tkp. prak-ma ‘cselekedet’ ← prasszó, tkp. prak-szó ‘cselekszik’

filiáció

  • irodalom a leszármazás vonala, menete (pl. egy szöveg változatai között)
  • nyelvtan egy nyelvi változás származtatási vonala
  • vallás a függési viszony a leányegyház és az anyaplébánia között
  • latin filiatio ‘ua.’ ← filius, filia ‘fia, lánya vkinek’

bizantinizmus

  • politika az állam vezetőjét övező mértéktelen hódolat, hízelgés
  • szolgalelkűség
  • angol byzantinism ‘ua.’: késő latin Byzantinus ‘bizánci’ ← görög Büzantion, kis város a Boszporuszban, Konstantinápoly magja, egyben a kelet-római császárság, Bizánc névadója (a bizánci császári udvarra volt jellemző a fenti légkör) | lásd még: -izmus

hidroxid

  • kémia fémnek hidroxilgyökkel alkotott vegyülete
  • német Hydroxyd ‘ua.’, lásd még: hidrogén, oxigén

hipomnézis

  • orvosi gyengült emlékezőképesség
  • orvosi hypomnesis ‘ua.’: görög hüpo ‘alatt, kevéssé’ | (mi)mnészkó ‘emlékezik’

inklináció

  • orvosi hajlam, hajlamosság (valamely betegségre)
  • csillagászat bolygó pályájának a Föld pályasíkjához mért hajlásszöge
  • latin inclinatio ‘ua.’, lásd még: inklinál

enosztózis

  • orvosi csontdaganat a csont belsejében
  • tudományos latin enosteosis ‘ua.’: görög en- ‘benne’ | oszteon ‘csont’ | -ózis (kóros folyamatra utaló toldalék)

kommenda

  • vallás egyházi hivatal jövedelmének haszonélvezete
  • középkori latin commenda ‘ua.’, lásd még: kommendál

koagulál

  • biológia (fehérje, vér) megalvad, kicsapódik
  • latin coagulare, coagulatum ‘(tej) megalszik’ ← coagulum ‘aludttej’ ← cogere, eredetileg coagere ‘összeterel, megalvaszt’: co(n)- ‘össze’ | agere ‘hajt’

cassone

kiejtése: kasszóne
  • művészet festményekkel és faragványokkal ékített, ülőbútorként is használt reneszánsz kori kelengyeláda
  • olasz nagyító képzős, ‘ua.’ ← cassa ‘láda, doboz, pénztárszekrény’ ← latin capsa ‘tok, tartó, láda’

szimplicista

  • a bonyolult dolgokat durván leegyszerűsítő (beállítás, magyarázat)
  • magyar, lásd még: szimplicitás

poláris

  • meteorológia sarki, sarkvidéki (ciklon, éghajlat)
  • csillagászat, űrkutatás a központi égitest egyenlítői síkjára merőleges (keringési pályasík)
  • kémia a két atom eltérő elektronegativitása miatt kiegyensúlyozatlan (kötés, molekula)
  • átvitt értelemben szöges, szélsőséges, sarkalatos (ellentét)
  • tudományos latin polaris ‘ua.’ ← latin polus ‘a földtengely sarkpontja’, lásd még: pólus

radiális

  • geometria sugárirányú, sugaras
  • fizika a középpont felé irányuló
  • anatómia az orsócsonttal kapcsolatos
  • csillagászat változó csillag esetében sugárirányú tágulásból, ill. összehúzódásból álló (pulzáció)
  • német, angol, francia radial ‘ua.’, lásd még: rádiusz