afanit jelentése

  • geológia olyan kőzet, amelynek szemcséi igen aprók, szabad szemmel nem láthatók
  • német Aphanit ‘ua.’: görög aphanosz ‘láthatatlan’: a- ‘nem’ | phainó ‘látszik’ | -it (ásványra utaló toldalék)
  • lásd még: fenol, fenomén, fenológia

További hasznos idegen szavak

koagulábilis

  • orvosi könnyen alvadó (vér)
  • tudományos latin coagulabilis ‘ua.’, lásd még: koagulál

giga-

  • tudomány az alapmérték milliárdszorosát jelző előtag, pl. gigaelektronvolt
  • angol giga- ‘ua.’ ← görög Gigasz ‘óriás’, lásd még: gigász
A afanit és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

elektrodialízis

  • kémia elektrolitok eltávolítása kolloid oldatból
  • lásd még: elektro-, dialízis

kisztihand

  • kezét csókolom, kezicsókolom
  • ausztriai német (I) küss’ die Hand ‘ua.’: küssen ‘csókol’ ← Kuss ‘csók’ | Hand ‘kéz’

delativus

kiejtése: delatívusz
  • nyelvtan a főnév helyhatározói esete, amely valaminek a felszínétől való távolodást fejez ki (a magyarban -ról, -ről raggal)
  • tudományos latin, ‘ua.’: de- ‘el’ | ferre, latum ‘visz’

firnájsz

esztéticizmus

  • olyan életfelfogás, amely a szépség, a művészet átélését tekinti a legfőbb értéknek
  • német Ästhetizismus ‘ua.’: lásd még: esztétikus, -izmus

hiszterolitiázis

  • orvosi kőképződés a méhben
  • tudományos latin hysterolithiasis ‘ua.’: görög hüszteré ‘anyaméh’, lásd még: hisztéria | lásd még: litiázis

odont-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) foggal kapcsolatos, fog-
  • görög odusz, odontosz ‘fog’

indogermán

apriorizmus

  • filozófia bölcseleti felfogás, mely szerint a tér, idő, okság és a természeti törvények az emberi elmében eleve élő, a tapasztalatot megelőző fogalmak
  • tudományos latin apriorismus ‘ua.’, lásd még: a priori, -izmus

involvál

  • magában foglal (mint elkerülhetetlen következményt), maga után von
  • latin involvere, involutum ‘begöngyöl’: in- ‘bele’ | volvere ‘gördít, fordít’

monologizál

  • színpadi monológot mond
  • magában vagy magának beszél
  • gúnyos másokra oda se figyelve mondja a magáét
  • német monologisieren ‘ua.’, lásd még: monológ

esszénus

  • vallás ókori zsidó szekta neve, amelynek tagjai aszketikus közösségekben éltek
  • német Essene ‘ua.’ ← arámi haszija ‘jámbor, istenfélő’

gázlioszol

  • kémia olyan diszperz rendszer, amelynek diszperz részét gáz alkotja
  • lásd még: gáz, lioszol