személy vagy hely nevéhez illesztett végződés, amely az illetővel kapcsolatos, rá vagy a helyre jellemző tettet, viselkedést, eseményt vagy műalkotást jelöl (lásd még: gaszkonáda, jeremiád(a), robinzonád, spartakiád, továbbá karinthyáda ‘Karinthyra jellemző élc vagy szellemes ugratás’
német, francia (Ili)ade ‘(Ili)ász’ ← görögIliasz, (Ili)adosz ‘ua.’, tkp. ‘történet Ilionról’, az ~ tehát megfelel a magyar -ásznak, pl. Zrínyiász
A -ád(a) és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
németNickel ← újfelnémet(kupfer)nickel ‘(réz)miki’, azaz Nickel (Nikolaus) manó (középkori rézbányászok csúfneve egy rézfényű ércre, amelyben utóbb a ~t felfedezték, s amely nekik ‘meddő’ volt, mert rezet nem tartalmazott)