zökkenés szinonimái

főnév
  • döccenés, rázkódás, zöttyenés
  • zökkenő, fennakadás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kotnyeles

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

elkér

ige
  • kölcsönkér, kölcsönöz, kikönyörög, kisír, elkunyerál (bizalmas)
  • kér, felszámít, számít, fizettet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a zökkenés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

visszér

főnév
  • véna, vivőér, gyűjtőér
  • (bizalmas): visszércsomó, visszérgyulladás

vág

ige
  • hasít, metsz, metél, nyes, aprít, vagdal
  • leválaszt, megrövidít, eltávolít
  • nyír, nyisszant, nyiszál, kurtít
  • (kenyeret): szel, szeg, kanyarít, karéjozik (tájnyelvi), csíp (tájnyelvi), irrizál (tájnyelvi)
  • megsebez
  • levág, pusztít, kaszabol, öl, mészárol
  • (tájnyelvi): arat, kaszál, sarlóz
  • dob, hajít, lök
  • üt, csap, sújt, ver, risszant (régies), duvaszt (tájnyelvi), kódorint (tájnyelvi), puhaszt (tájnyelvi), sum (tájnyelvi), sóz (bizalmas)
  • (szemmel): kacsint, hunyorít, hunyik (tájnyelvi)
  • illik, összeillik, tartozik, passzol (bizalmas), klappol (szleng)
  • tetszik

üdültetés

főnév
  • nyaraltatás, táboroztatás

tonzúra

főnév
  • pilis (régies)

zajtalan

melléknév
  • nesztelen, zajmentes, zörejmentes, hangtalan, néma, szótlan
  • halk, csendes

tamáskodik

ige
  • hitetlenkedik, gyanakodik, kételkedik, kétkedik, bizalmatlankodik, él a gyanúperrel, kétell (régies)

született

melléknév
  • veleszületett, magával hozott, természetadta
  • öröklött, kongenitális (szaknyelvi)
  • vérbeli, igazi, valódi, kiváló
  • rátermett, arravaló, istenadta

pöffeszkedik

ige
  • páváskodik, hivalkodik, henceg, kevélykedik, kidülleszti a mellét, feszít, fontoskodik, döngeti a mellét, nagyzol, kérkedik, dölyfösködik, adja a nagyot (bizalmas), proccol (bizalmas), dikheckedik (tájnyelvi), fúvászkodik (tájnyelvi), hámfárolódik (tájnyelvi), fújja a pofáját (tájnyelvi)

tárul

ige
  • nyílik, kinyílik, szétnyílik, nyitódik, széjjelnyílik, szétválik, széjjelválik

közbeiktat

ige
  • beilleszt, betold, beszúr, betesz, bevesz, beékel, közbesző

zöldség

főnév
  • vetemény
  • petrezselyem, fehérrépa, leveszöldség
  • saláta
  • zöldfőzelék
  • éretlenség, nyerseség
  • ostobaság, hebehurgyaság, sületlenség, marhaság, hülyeség, értelmetlenség, badarság, szamárság
  • mellébeszélés, rizsa (szleng), blabla (bizalmas), kamu (szleng), hanta (szleng), sóder (szleng), duma (bizalmas)
  • (szleng): marihuána, fű (szleng), mariska (szleng), gandzsa (szleng), grász (szleng), gyep (szleng), gyom (szleng), kender (szleng)

visszaszáll

ige
  • visszarepül, visszaszárnyal, visszatér
  • (gondolat): visszaterelődik, visszairányul
  • (valakire): háramlik, visszaháramlik
  • visszahull, visszaesik, visszazuhan, (papírsárkány) visszaereszkedik

zsidóüldözés

főnév
  • pogrom (idegen)

válaszfal

főnév
  • közfal, választófal, válasz (régies), rabicfal, rekeszfal
  • akadály, gát
  • diafragma (szaknyelvi)