variáció szinonimái

főnév
  • változat, verzió
  • eltérés, módosulás, változás, mutáció (szaknyelvi)
  • változatosság, különféleség
  • csoportosítás, elrendezés, kiválasztás, osztályozás
  • csoport
  • átirat, átdolgozás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

merev

melléknév
  • dermedt, feszes, rugalmatlan, sprőd (bizalmas), kemény, meredt, megmerevedett, mozdulatlan, rigid (idegen), stejf (idegen), hajlíthatatlan, meggémberedett
  • nehézkes, megrögzött, megcsontosodott, bénult, szokott, meggyökeresedett, hajthatatlan, vaskalapos, sztereotip (idegen)
  • kimért, szertartásos, előírásos, formális, hivatalos, rideg, lélektelen, szigorú, zord, katonás, dogmatikus, rigorózus (idegen)

fészer

főnév
  • szín, pajta, csűr, fáskamra, félfedél, sufni (bizalmas), árnyékalja (tájnyelvi), árnyékszín (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a variáció szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ütlegel

ige
  • üt, ver, üt-ver, püföl, öklöz, búbol (tájnyelvi), lazsnakol (tájnyelvi), puhít (tájnyelvi), ruház (szleng), tángál, náspángol, megdönget (régies), kókányoz (régies), hargenol (szleng), adjusztál (tájnyelvi), kópisol (tájnyelvi), puflagol (tájnyelvi)

tol

ige
  • taszít, lök, nyom, csúsztat, háránt (tájnyelvi), tomít (tájnyelvi)
  • (valakire): hárít, áthárít, fog, ráfog
  • halaszt, halogat, elodáz

testi

melléknév
  • fizikai, szomatikus (szaknyelvi)
  • érzéki, szexuális, nemi
  • (választékos): érzékelhető, kézzelfogható, megfogható, materiális, anyagi(idegen)

szűkszavú

melléknév
  • szófukar, hallgatag, csöndes, szótlan, szótalan, kevés szavú, murmuly (tájnyelvi) Sz: úgy beszél, mintha pénzen venné a szót
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lakonikus, lényegre törő

váll

főnév
  • vállcsont

világfelfogás

főnév
  • világnézet, világszemlélet

szaval

ige
  • előad
  • deklamál (idegen), recitál (régies), perorál (idegen)
  • (tájnyelvi): szónokol, mond
  • (tájnyelvi): szavaz

szalamandra

főnév
  • tűzgyík (régies), targyík (tájnyelvi)

összecsődít

ige
  • összeharangoz, összetrombitál, összedobol, összekolompol, összekürtöl, egybegyűjt, összehív, összeterel, gyülekeztet, felsorakoztat, egybecsődít, becsődít, összetoboroz, összevon, összeszed, összegyűjt

szemtelenség

főnév
  • neveletlenség, csintalanság (tájnyelvi), arcátlanság, orcátlanság, cinizmus, pofátlanság, inszolencia (idegen), pimaszság, pökhendiség, nyegleség, hetykeség, arrogancia (idegen), impertinencia (idegen), kotnyelesség

visszaállít

ige
  • visszahelyez, helyreállít, helyreigazít, visszatesz, restaurál, reintegrál (idegen)
  • visszaigazít
  • visszajuttat (jogaiba), rehabilitál

zsigerel

főnév
  • kibelez
  • ront, pusztít
  • kizsarol, kizsákmányol

kilátó

főnév
  • kilátópont, figyelőhely, magaslat

városi I.

melléknév
  • urbánus (választékos), városias, nagyvárosi
  • nadrágos (pejoratív), kiművelt, pallérozott, felvilágosult

ünnepség

főnév
  • ünnep, ünnepély, parádé, gála (bizalmas), szertartás, fesztivitás (idegen), ceremónia, devernyáció (tájnyelvi)

versszak

főnév
  • szakasz, strófa

végakarat

főnév
  • utolsó akarat, végrendelet, végrendelkezés, véghagyomány (régies), testamentum

totojázik

ige
  • bíbelődik, piszmog, szöszmötöl, vacakol, tetvészkedik (durva), szarakodik (durva), gatyázik (szleng), lacafacázik (bizalmas)

vétség

főnév
  • vétek, bűn, hiba, botlás, ballépés, mulasztás, tévedés
  • törvényszegés, törvénytelenség, törvénysértés, kihágás
  • bűntett, bűncselekmény, deliktum (idegen)