varázsló szinonimái

főnév
  • mágus, boszorkánymester, halottlátó (tájnyelvi), javas, bűbájos, jós, jövendőmondó, vajákos (régies), kuruzsló, garabonciás (régies), esőcsináló, táltos, sámán
  • szemfényvesztő, bűvész

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

helyi

melléknév
  • helybeli, helyben levő, itteni, közeli, lokális (idegen), kommunális, topikus (idegen), partikuláris (idegen), endemikus (szaknyelvi)
  • belföldi, honi, őshonos, hazai

összeillő

melléknév
  • összehangzó, egyező, megférő, összeegyeztethető, kongruens (idegen), összeférő, kompatíbilis (idegen), összevaló, egybehangzó, egybevágó, harmonizáló, stimmelő, klappoló (bizalmas), kvadrál (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a varázsló szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ütemes

melléknév
  • ritmusos, ritmikus
  • gyors, folyamatos, tempós

tojásfehérje

főnév
  • albumen (szaknyelvi)

testalkat

főnév
  • termet, alkat, felépítés, alak, fizikum, konstitúció (szaknyelvi), testkötése (tájnyelvi), testépület (tájnyelvi)

szükség

főnév
  • hiány, ínség, nyomor, szegénység, szorultság, szűkölködés, pénzhiány, nincstelenség
  • veszély, pénzzavar
  • (régies): szükséglet

választott

főnév, melléknév
  • kiszemelt, kiválasztott
  • szerelmes, kedves, jövendőbeli, jegyes
  • mátka, menyasszony, menyasszonyjelölt
  • vőlegény, vőlegényjelölt

vikszel

ige
  • fényesít, pucol (bizalmas), dörzsöl, kefél

szatirikus II.

főnév
  • szatíraíró

szaktárgy

főnév
  • tudományág, szakterület, diszciplína, szaktudomány

összecsapás

főnév
  • hevenyészés, rögtönzés, tákolás (bizalmas), rittyentés (bizalmas)
  • konfliktus, küzdelem, harc, ütközet, csata, csetepaté (bizalmas), összetűzés, haddelhadd (bizalmas)
  • párviadal, mérkőzés, csatározás, asszó (szaknyelvi), csörte, meccs, tusa, menet

szemrebbenés

főnév
  • hunyorgás, pislogás, pislantás

viszonylag

határozószó
  • aránylag, többé-kevésbé, relatíve (választékos), hozzávetőleg

zsibvásár

főnév
  • ócskapiac, piac, zsibogó (tájnyelvi), kukucska (tájnyelvi), tangó (szleng), zsibi (bizalmas), bolhapiac (bizalmas)
  • felfordulás, rendetlenség, kupi (szleng), bolondokháza (bizalmas)
  • lárma, hangzavar, zsivaj, zaj

kikürtöl

ige
  • elárul, elhíresztel, közhírré tesz, világgá kürtöl, kifecseg, kilocsog, kikotyog (bizalmas), kipletykál (bizalmas), dobra ver, kidobol, kitrombitál, kibeszél (régies), eljár a szája, tereferél, kofálkodik, proklamál (idegen)

varkocs

főnév
  • hajfonat, copf, fonadék, cica (tájnyelvi), cicka (tájnyelvi), foncik (tájnyelvi), tincs

ünnepélyes

melléknév
  • ünnepi, ünnepies, emelkedett, méltóságteljes, szertartásos, kimért, ceremoniális, magasztos, fenséges, jeles, fennkölt, patetikus, sollemnis (idegen)
  • díszes, pompás

versenytárgyalás

főnév
  • pályázat, tender, árlejtés (régies), szubmisszió (idegen)

védőszárny

főnév
  • védelem, oltalom, oltalmazás, pártfogás, menedék, védőpajzs, égisz (választékos)

torzsalkodik

ige
  • civódik, civakodik, marakodik, marakszik, perlekedik, pörlekedik, perel, pöröl, veszekedik, veszekszik, egyenetlenkedik, viszálykodik, vetekedik (régies), patvarkodik (régies), perpatvarkodik (régies), vihong (régies), horsolódik, zenebonáskodik (régies), ortályoskodik (tájnyelvi), pántolódik (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), orzsonkodik (tájnyelvi)

vétkezik

ige
  • bűnözik, bűnbe esik, hibázik, megtéved, eltévelyedik, botlik
  • félrelép, elcsábul