vakság szinonimái

főnév
  • sötétség, homály, szürkület, ború
  • elvakultság, korlátoltság, szemellenzősség

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

védekezik

ige
  • ellenáll, kapálódzik
  • elhárít, visszaver
  • meggátol
  • tiltakozik, cáfol, mentegetődzik, mosakodik (bizalmas), takarózik (tájnyelvi)

zrí

főnév
  • jelenet, ramazúri, balhé, botrány, zűrzavar, felfordulás
  • összetűzés, veszekedés, perpatvar, szóváltás
  • mulatság, hecc, móka, tréfa, csíny, muri (bizalmas), hepaj (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vakság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

utolérhetetlen

melléknév
  • elérhetetlen, felülmúlhatatlan, megismételhetetlen, utánozhatatlan, összehasonlíthatatlan, páratlan, egyedülálló, párját ritkító, rendkívüli, kimagasló, non plus ultra (idegen), tökéletes, ideális

tetőtér

főnév
  • padlástér

tenorista

főnév
  • tenor énekes, tenor

szószátyár

melléknév
  • bőbeszédű, beszédes, fecsegő, szószaporító, szószapora (tájnyelvi), locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), locsogó, cserfes, szófosó (durva), nagy dumájú (szleng), dumás (szleng) Sz: csépelt szalma beszéde

üzekedik

ige
  • párosodik, párzik
  • (tehén) folyat (régies)

vész2

főnév
  • (régies): vihar, szélvész, égiháború
  • veszedelem, veszély
  • katasztrófa, kár, istenverése, vég, romlás, szerencsétlenség, megpróbáltatás, csapás, nyomorúság, pusztulás
  • betegség, kór, járvány, ragály

száll

ige
  • repül, ível, szárnyal, röpköd, szállong, szálldos
  • húz, vonul
  • csapong
  • úszik
  • megszáll, éjszakázik, lakik
  • ül, felszáll, beszáll, pattan
  • (gondolat): irányul, terelődik
  • (idő): múlik, elröppen, eltelik, elillan
  • (hang): terjed
  • süllyed, csökken, ereszkedik, hull, lep, merül, ülepedik
  • felszökik, magasra csap
  • (örökség): jut (valakire), hárul, háramlik, esik (valakire)

sün

főnév
  • sündisznó, tüskésdisznó, süni (bizalmas), töviskesdisznó (tájnyelvi), sünkutya (tájnyelvi), szőrdisznó (régies), szúrósdisznó (tájnyelvi), árics (tájnyelvi), tüskönc (régies)

önkínzás

főnév
  • önsanyargatás, önmarcangolás, önvád, önemésztés
  • önostorozás, flagelláció, aszkézis
  • emésztődés, gyötrődés, tépelődés

szék

főnév
  • ülőke, ülőhely, lésza (tájnyelvi), hokedli, bíróbúsuló (tájnyelvi)
  • trónus
  • (tájnyelvi): mészárszék
  • tisztség, poszt, beosztás, állás, hivatal
  • (régies): tanácskozás
  • (régies): kerület
  • széklet, székelés, ürülék

vigasztalás

főnév
  • vigasz, konszoláció (idegen), orvosság, balzsam, ír, gyógyír
  • reménysugár, bátorítás, buzdítás

zenegép

főnév
  • zeneszekrény, wurlitzer

kifiguráz

ige
  • kicsúfol, kigúnyol, nevetségessé tesz, kiénekel, karikíroz, pellengérre állít, kipellengérez, csúffá tesz, csúfot űz, gúnyt űz (valakiből), parodizál, szatirizál (régies), nevetség tárgyává tesz

valahára

határozószó
  • végre, sokára, csakhogy, elvégre (régies), nagy sokára
  • majd, valamikor, egykor

utazó I.

melléknév
  • vándorló

végtelenség

főnév
  • határtalanság, mérhetetlenség
  • infinitás (szaknyelvi)
  • örökkévalóság
  • mindenség, világmindenség

vámköteles

melléknév
  • elvámolandó, illetékköteles

tisztelet

főnév
  • elismerés, respektus (idegen), nagyrabecsülés, reverencia (idegen), hódolat, tiszteletadás, megtiszteltetés, áhítat, megbecsülés, veneráció (idegen)

verejtékes, verítéke

melléknév
  • izzadt, izzadságos, nedves, nyirkos, vizes, loncsos (tájnyelvi)
  • fárasztó, fáradságos, izzasztó, nehéz, strapás, keserves, emberpróbáló, nyomorúságos