vég szinonimái

főnév
  • határ, perem, szél, csúcs
  • faluvég
  • befejezés, finálé, befejeződés, végződés, utolja, utója (tájnyelvi)
  • omega
  • fogyta, eltelte, megszűnte
  • következmény, kimenetel, eredmény
  • vész, elpusztulás, megsemmisülés, elmúlás, halál, exitus (szaknyelvi)
  • végzet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

folyamodik

ige
  • (valamiért): kér, pályázik, kérelmez, apellál, kérvényez, fordul (valakihez), esedezik, könyörög, fellebbez, kérelmet terjeszt elő, benyújt, instanciázik (régies), peticionál (régies)
  • (valakihez): felhasznál, alkalmaz

egyúttal

határozószó
  • ugyanakkor, egyben, egyszersmind, egyszerre, egyidejűleg, egyjárást (tájnyelvi), egyvégben (tájnyelvi), egy füst alatt, egy lélegzettel, egy nesz alatt (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vég szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

vakar

ige
  • kapar, vakargat, kaparász, dörgöl, körömsél (régies), bizserél (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi)
  • tisztít, csutakol

többször

határozószó
  • több ízben, néhány ízben, párszor, néhányszor, nemegyszer
  • sokszor, gyakran, sűrűn, számtalanszor, gyakorta
  • többé

tisztázatlan

melléknév
  • felderítetlen, megoldatlan, kétséges, megfejtetlen, talányos, rejtelmes, titokzatos, eldöntetlen, meghatározatlan, megvilágítatlan
  • rendezetlen, kusza, kuszált, zavaros, konfúzus (régies), obskúrus (idegen)
  • kétes eredetű

taknyos II.

főnév
  • (pejoratív): gyerek, kölyök, tacskó (bizalmas), siheder, gyerkőc, hátulgombolós, takonypóc

várható

melléknév
  • lehetséges, valószínű, előrelátható, remélhető, feltehető, vélhető, gyanítható, sejthető, elképzelhető, hihető, valószerű, feltételezett, hipotetikus
  • előrelátott, tervezett, küszöbönálló, esedékes

viszonylag

határozószó
  • aránylag, többé-kevésbé, relatíve (választékos), hozzávetőleg

szellet

főnév
  • szellő, fuvallat
  • lehelet, lélegzet, pára, szusz
  • (régies): szellem, lélek
  • sugallat, ihlet
  • szellentés

szaporodás

főnév
  • születés, gyarapodás, proliferáció (idegen)
  • szaporulat
  • növekedés, növés, terjedés, erősödés, emelkedés, növekmény, nagyobbodás, többlet, növedék, fokozódás, expanzió (idegen)

összesúg

ige
  • súg-búg, suttog, sugdos, pustog (tájnyelvi), suttog-buttog (tájnyelvi), sugdolózik
  • egyezkedik, tárgyal

szertartás

főnév
  • rítus, ceremónia, istentisztelet, liturgia, mise, offícium (szaknyelvi), rituálé
  • aktus (szaknyelvi), formaság, külsőség

vitatható

melléknév
  • problematikus, kétes, kétséges, gyanús, zavaros, homályos, bizonytalan, kétségbe vonható, megkérdőjelezhető, kérdéses, kikezdhető, megtámadható, cáfolható

kiöblít

ige
  • átöblít, megtisztít, kitisztít, meglögyböl (tájnyelvi)
  • kimos, kiöblöget, irrigál (idegen), kitisztál (tájnyelvi)

végérvényes

melléknév
  • végleges, visszavonhatatlan, megmásíthatatlan, megtámadhatatlan, vitathatatlan, definitív (idegen)
  • jogerős

vadszőlő

főnév
  • boncszőlő, borostyánszőlő

vezetéknév

főnév
  • családnév, előnév

vélt

melléknév
  • képzelt, kitalált, fiktív, valószerűtlen, látszólagos
  • sejtett, gyanított, állítólagos

törekvés

főnév
  • akarat, akarás, szándék, igyekezet, ambíció, iparkodás, becsvágy, aspiráció, aspirálás, intenció (idegen), erőfeszítés, hajtóerő, fáradozás
  • mozgalom, irányzat
  • tendencia, trend
  • célkitűzés

világrekord

főnév
  • világcsúcs