változó I. szinonimái
melléknév
- szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, bizonytalan, hullámzó, csapongó, flexibilis (idegen), variábilis (idegen), vátavete (tájnyelvi)
- kialakulatlan, mozgó, ingadozó, labilis, oszcilláló (idegen)
- forgandó
- módosuló, átalakuló, formálódó
változó II. szinonimái
főnév
- paraméter (szaknyelvi), adat, mutató
- variáns (szaknyelvi)
- (tájnyelvi): fehérnemű
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
ültet
ige
- hellyel kínál, leültet
- (hivatalba): iktat, beiktat, helyez
- keltet, kotoltat, fészekre ültet
- palántáz, palántál, plántál (régies), tűzdel, pikíroz (szaknyelvi), veteményez, vet, telepít, dugványoz
- olt, elhint
- (járműre): helyez, tesz, feltesz, felrak
tisztító
főnév
- vegytisztító, ruhatisztító, mosoda, mosóüzem, patyolat, puceráj (régies)
- (régies): hashajtó, hajtószer, purgáló, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), laxans (szaknyelvi), laxativum (szaknyelvi), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)
vicsorog
ige
- acsarog, acsar (tájnyelvi), acsargat (tájnyelvi), cicorog (tájnyelvi), haragszik
- (tájnyelvi): vigyorog
szapora I.
melléknév
- termékeny, termőképes, tenyésző, burjánzó, gyümölcsöző, produktív
- bő termésű, bőséges, sokasodó
- (tájnyelvi): laktató, kiadós
- (tájnyelvi): gyors, fürge, sebes, hamar, hamari (tájnyelvi)
- (régies): sok, sűrű
- bővelkedő, gazdag
szakács
főnév
- konyhamester, ínyesmester, bukatár (tájnyelvi)
- hadtápos (szaknyelvi), konyhás (szleng)
- kukta
szeméremsértő
melléknév
- szemérmetlen, illetlen, illemsértő, kihívó, erkölcsrontó, erkölcstelen, malac, trágár, obszcén, ocsmány, disznó, arcpirító, pornográf, közönséges, megbotránkoztató
kikapós
melléknév
- könnyűvérű, kicsapongó, ledér, könnyelmű, csélcsap, céda, kirúgó, feslett, vásott, balkörmű (tájnyelvi), szegrejáró (tájnyelvi)
ügyeskedik
ige
- (pejoratív): mesterkedik, buherál (szleng), bűvészkedik, egyensúlyoz, zsonglőrködik, taktikázik, kombinál (bizalmas), variál (bizalmas), machinál (bizalmas), kunsztoz (idegen), lavíroz (idegen), manipulál, umbuldál (bizalmas)
- törtet, helyezkedik, nyomul (szleng)
- harácsol, nyerészkedik
véres
melléknév
- vérfoltos, véráztatta
- vérző
- sebes
- fáradságos, gyötrő
- kegyetlen, súlyos, ádáz, szörnyű, halálos
- vérszomjas, vérengző
vastag
melléknév
- vaskos, köpcös, testes, tömzsi, zömök, kövér, hízott, zsíros, hájas, duzzadt, idomtalan, cupák (tájnyelvi), bucó (tájnyelvi)
- izmos, derék, húsos, termetes, masszív
- széles
- sűrű, tömény, áthatolhatatlan
- (hang): mély, öblös, dörmögő
- trágár, durva, obszcén, goromba, nyers, sértő
- (szleng): pénzes, gazdag
- (tájnyelvi): terhes, viselős, állapotos
tompa
melléknév
- életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
- (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
- (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
- (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
- nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
- érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)
veszít
ige
- veszt, veszejt, veszesít (tájnyelvi), kikap, vereséget szenved, hátrányt szenved, kudarcot vall, kiszorul, alulmarad, lemarad
- bukik (bizalmas), elbukik, ráfizet, rajtaveszt Sz: pórul jár; hoppon marad; a rövidebbet húzza; pléhre csúszik (szleng); azt hitte, hogy, pedig dehogy
- (szem elől) téveszt