változó I. szinonimái

melléknév
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, bizonytalan, hullámzó, csapongó, flexibilis (idegen), variábilis (idegen), vátavete (tájnyelvi)
  • kialakulatlan, mozgó, ingadozó, labilis, oszcilláló (idegen)
  • forgandó
  • módosuló, átalakuló, formálódó

változó II. szinonimái

főnév
  • paraméter (szaknyelvi), adat, mutató
  • variáns (szaknyelvi)
  • (tájnyelvi): fehérnemű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alábecsül

ige
  • lebecsül, lekicsinyel, lefitymál, ócsárol

megédesít

ige
  • megcukroz, megmézesít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a változó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

ültet

ige
  • hellyel kínál, leültet
  • (hivatalba): iktat, beiktat, helyez
  • keltet, kotoltat, fészekre ültet
  • palántáz, palántál, plántál (régies), tűzdel, pikíroz (szaknyelvi), veteményez, vet, telepít, dugványoz
  • olt, elhint
  • (járműre): helyez, tesz, feltesz, felrak

tisztító

főnév
  • vegytisztító, ruhatisztító, mosoda, mosóüzem, patyolat, puceráj (régies)
  • (régies): hashajtó, hajtószer, purgáló, purgatívum (szaknyelvi), purgó (régies, bizalmas), laxans (szaknyelvi), laxativum (szaknyelvi), hastisztító (régies), szalajtó (régies), fostató (tájnyelvi, régies)

természetbúvár

főnév
  • temészettudós, naturalista (régies)

szuggerál

ige
  • sugall, sugalmaz, beleszól
  • hat (valakire), befolyásol, belebeszél

vakbuzgó

melléknév
  • rajongó, megszállott, fanatikus, elvakult, mániákus, bigott, zelóta (idegen)

vicsorog

ige
  • acsarog, acsar (tájnyelvi), acsargat (tájnyelvi), cicorog (tájnyelvi), haragszik
  • (tájnyelvi): vigyorog

szapora I.

melléknév
  • termékeny, termőképes, tenyésző, burjánzó, gyümölcsöző, produktív
  • bő termésű, bőséges, sokasodó
  • (tájnyelvi): laktató, kiadós
  • (tájnyelvi): gyors, fürge, sebes, hamar, hamari (tájnyelvi)
  • (régies): sok, sűrű
  • bővelkedő, gazdag

szakács

főnév
  • konyhamester, ínyesmester, bukatár (tájnyelvi)
  • hadtápos (szaknyelvi), konyhás (szleng)
  • kukta

őrségváltás

főnév
  • (választékos): személycsere
  • kormányváltás

szeméremsértő

melléknév
  • szemérmetlen, illetlen, illemsértő, kihívó, erkölcsrontó, erkölcstelen, malac, trágár, obszcén, ocsmány, disznó, arcpirító, pornográf, közönséges, megbotránkoztató

virágének

főnév
  • szerelmes vers

zsákbamacska

főnév
  • szerencsecsomag
  • meglepetés

kikapós

melléknév
  • könnyűvérű, kicsapongó, ledér, könnyelmű, csélcsap, céda, kirúgó, feslett, vásott, balkörmű (tájnyelvi), szegrejáró (tájnyelvi)

vámkezelés

főnév
  • vámvizsgálat
  • elvámolás

ügyeskedik

ige
  • (pejoratív): mesterkedik, buherál (szleng), bűvészkedik, egyensúlyoz, zsonglőrködik, taktikázik, kombinál (bizalmas), variál (bizalmas), machinál (bizalmas), kunsztoz (idegen), lavíroz (idegen), manipulál, umbuldál (bizalmas)
  • törtet, helyezkedik, nyomul (szleng)
  • harácsol, nyerészkedik

véres

melléknév
  • vérfoltos, véráztatta
  • vérző
  • sebes
  • fáradságos, gyötrő
  • kegyetlen, súlyos, ádáz, szörnyű, halálos
  • vérszomjas, vérengző

vastag

melléknév
  • vaskos, köpcös, testes, tömzsi, zömök, kövér, hízott, zsíros, hájas, duzzadt, idomtalan, cupák (tájnyelvi), bucó (tájnyelvi)
  • izmos, derék, húsos, termetes, masszív
  • széles
  • sűrű, tömény, áthatolhatatlan
  • (hang): mély, öblös, dörmögő
  • trágár, durva, obszcén, goromba, nyers, sértő
  • (szleng): pénzes, gazdag
  • (tájnyelvi): terhes, viselős, állapotos

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)

veszít

ige
  • veszt, veszejt, veszesít (tájnyelvi), kikap, vereséget szenved, hátrányt szenved, kudarcot vall, kiszorul, alulmarad, lemarad
  • bukik (bizalmas), elbukik, ráfizet, rajtaveszt Sz: pórul jár; hoppon marad; a rövidebbet húzza; pléhre csúszik (szleng); azt hitte, hogy, pedig dehogy
  • (szem elől) téveszt