ugrándozik szinonimái

ige
  • szökdécsel, fickándozik, hancúrozik, ficánkol, ugrabugrál, bickándik (régies), ugráncsol (tájnyelvi)
  • viháncol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

próbaidő

főnév
  • tanulóidő, próbaszolgálat, gyakorlati idő, gyakorlóév
  • noviciátus (szaknyelvi)
  • felfüggesztés

vajúdik

ige
  • kínlódik, szenved, vesződik
  • szül, sajlódik (tájnyelvi), vajlódik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ugrándozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

trancsíroz

ige
  • darabol, aprít, vagdos, vagdal, metél, szabdal, szeletel, fölszel

táró

főnév
  • tárna, vágat, folyosó, járat
  • akna

talentum

főnév
  • tehetség, képesség, adottság, rátermettség

szemlátomást

határozószó
  • láthatólag, világosan
  • nyilván, nyilvánvalóan, kétségtelenül, kétségkívül

turpis1

melléknév
  • (bizalmas): bűnös, ludas

valamelyik

névmás
  • egyik, egy bizonyos, valamely (régies)

sima

melléknév
  • egyenletes, egyenes, sík, lapos
  • fodrozatlan, csendes, békés, nyugodt, nyugalmas
  • ránctalan, redőtlen, kisimult
  • tükörsima, csúszós, síkos, nyálkás
  • puha, finom, bársonyos, lágy
  • borotvált, szőrtelen, szőretlen (régies)
  • csiszolt, választékos, könnyed
  • simulékony, alkalmazkodó, udvarias
  • egyszerű, zavartalan, akadálytalan, gördülékeny, könnyű

sebhely

főnév
  • heg, var, hegesedés, vakseb (régies), forradás, nyom, himlőhely
  • horzsolás

nyű2

főnév
  • féreg, tetű, lárva, pondró, szú, pajor, kukac

sportol

ige
  • tréningezik, edz, tornázik, mozog
  • sportot űz

ványol

ige
  • (gyapjúszövetet): tömörít, kallóz (szaknyelvi), csinoz, nemezel, összefilcel
  • (bőrt): puhít, koptat (régies), gyúr

vigéc

főnév
  • (régies): utazó, ügynök, üzletszerző

keményszívű

melléknév
  • rideg, kegyetlen, kíméletlen, könyörtelen, irgalmatlan, embertelen, inhumánus (idegen), lelketlen, érzéketlen, szívtelen, kőszívű, szőrösszívű (bizalmas)

ugyanakkor

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, szintakkor (régies)
  • egyszerre, azalatt
  • (bizalmas): egyszersmind, egyben, egyúttal

törvénytudó

főnév
  • (régies): jogász, jogtudós, ügyvéd

üres

melléknév
  • üreges
  • kongó
  • szabad, lakatlan, elhagyott, elhagyatott, néptelen, elfoglalatlan, kopár, kietlen
  • (állás, hely): betöltetlen, szabad
  • (okmány): biankó, kitöltetlen
  • (ételféle): puszta, csupasz
  • (remény): hiábavaló, hiú, hasztalan
  • (beszéd): semmitmondó, tartalmatlan, sületlen
  • unalmas
  • (vita): meddő, terméketlen
  • (frázis): elcsépelt, elkoptatott, banális, közhelyszerű, pufogó, dagályos, sallangos
  • (okfejtés): tartalmatlan, felületes, szellemtelen, gondolatszegény
  • (személy): léha, ostoba, értéktelen, komolytalan, mihaszna
  • (lélek, szív): érzéketlen, kedélytelen, apatikus

uraság

főnév
  • úri mód, úri élet, gazdagság, jómód, jólét
  • úr, földbirtokos, földesúr, gazda

távbeszélőkészülék

főnév
  • telefon, telefonkészülék, telefonállomás, távrecsegő (tréfás)

vadkacsa

főnév
  • vadréce, tőkés réce