tisztességes szinonimái

melléknév
  • derék, becsületes, feddhetetlen, jóravaló, rendes, korrekt, megbízható, egyenes, lelkiismeretes, erkölcsös, etikus, sportszerű, fair (idegen)
  • rendes, megfelelő, kielégítő, elfogadható, illendő, szalonképes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pergőtűz

főnév
  • össztűz

vidéki

melléknév, főnév
  • falusi, provinciális (idegen)
  • mucsai (durva), parlagi, tahó (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tisztességes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tényállás

főnév
  • tény, tényálladék (szaknyelvi), ténykörülmény (szaknyelvi), valóság, igazság, konkrétum, szituáció, helyzet, ábra (szleng)

szív2

főnév
  • ketyegő (szleng), motor (szleng), pumpa (szleng), verő (tájnyelvi)
  • mell, kebel (választékos)
  • érzés, lélek, érzésvilág
  • központ, középpont, centrum, belseje (valaminek)

szerzetesrend

főnév
  • szerzet, rend, konfraternitás (idegen), kongregáció (idegen)

sportkocsi

főnév
  • sportautó, versenyautó

tételes

melléknév
  • részletes, megfogalmazott
  • (tájnyelvi): bölcs, magvas (mondás)

turizmus

főnév
  • turisztika, turistálkodás, természetjárás, országjárás, utazgatás, idegenforgalom

részlet

főnév
  • rész, alkatrész, darab, töredék, szelet, szegmens (szaknyelvi), hányad, porció, adag, repartíció (idegen), ciklicakli (tájnyelvi)
  • mozzanat, momentum
  • szakasz, szemelvény, fejezet, passzus, epizód

rekeszizom

főnév
  • diafragma (szaknyelvi), ágyékhártya (régies)

nagybőgő

főnév
  • bőgő, brúgó (tréfás), gordon (szaknyelvi), kontrabasszus (szaknyelvi)

rossz I.

melléknév
  • egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
  • kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
  • veszteséges, szerencsétlen, káros
  • levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
  • barátságtalan, ellenséges
  • (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
  • ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
  • rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
  • fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
  • összeférhetetlen, kibírhatatlan
  • bántó, sértő
  • vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
  • durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
  • csúnya, rút, rusnya, ocsmány
  • téves, hibás, elhibázott, fals

ugrándozik

ige
  • szökdécsel, fickándozik, hancúrozik, ficánkol, ugrabugrál, bickándik (régies), ugráncsol (tájnyelvi)
  • viháncol

vaku

főnév
  • villanólámpa, villanófény

jégpálya

főnév
  • korcsolyapálya, jég (bizalmas), műjégpálya, műjég, hokipálya

zargat

ige
  • kerget, hajszol, űz, üldöz
  • alkalmatlankodik, zaklat, piszkál, macerál (bizalmas), buzerál (szleng), nyakára jár, rászáll (valakire), molesztál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), vegzál (régies), üldöz, ostromol
  • sürget, nógat, noszogat

tisztviselő

főnév
  • hivatalnok, tisztségviselő, beamter (régies), bélyegnyaló (tájnyelvi), aktakukac, tintanyaló (pejoratív)

temetés

főnév
  • sírba tétel, elhantolás, elföldelés, elásás, gyászszertartás, végtisztesség, búcsúztatás, búcsúztató
  • temetkezés

trafikál

ige
  • (bizalmas): beszélget, trécsel (bizalmas), dumcsizik (bizalmas), cseveg, tereferél
  • cimborál, szövetkezik, összejátszik, összeszűri a levet, paktál
  • fondorkodik, mesterkedik, ármánykodik, rosszban sántikál, taktikázik, fortélyoskodik

vonakodik

ige
  • húzódozik, húzódik, ódzkodik, kelletlenkedik, idegenkedik, prüszköl, berzenkedik, szabódik, tartózkodik, kibúvót keres, fázik (valamitől) (bizalmas), viszolyog, vacillál (bizalmas), küllőfékezik (tájnyelvi), hámfázolódik (tájnyelvi)
  • restell, átall, szégyell(valamire)

tornaóra

főnév
  • torna, testnevelésóra, tesi (szleng)

szolgálatkész

melléknév
  • segítőkész, készséges, udvarias, előzékeny, szíves, szívélyes, lekötelező, gáláns, lovagias

tudat2

főnév
  • ész, elme, agy
  • észlelés, érzékelés
  • öntudat, önérzet
  • emlékezet, tudás, ismeret, tapasztalat

zaklatott

melléknév
  • felkavart, feszült, nyugtalan, egzaltált, kiegyensúlyozatlan, hektikus (választékos), lázas, feldúlt, ideges, izgatott, zavart, felindult, felkorbácsolt
  • (régies): (állat) üldözött, hajszolt, kergetett