tisztességes szinonimái
melléknév
- derék, becsületes, feddhetetlen, jóravaló, rendes, korrekt, megbízható, egyenes, lelkiismeretes, erkölcsös, etikus, sportszerű, fair (idegen)
- rendes, megfelelő, kielégítő, elfogadható, illendő, szalonképes
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
udvarol
ige
- kedveskedik, jár (valaki után), kerülget, környékez, legyeskedik (valaki körül), ostromol (valakit), bókol (valakinek), flörtöl, kurizál (régies), forgolódik (valaki körül), dong (tájnyelvi), kacsmarog (tájnyelvi), kertel (tájnyelvi), füvelődik (tájnyelvi), dürrög (bizalmas), kakaskodik (bizalmas), csajozik (szleng) Sz: beadja a pályázatot (valakinek) (szleng); tapossa körülötte a földet; csapja a szelet; teszi a szépet; jár vele
- (régies): hódol (régies), szépeleg (régies), keresi a kegyeit (valakinek)
- dörgölődzik, dörgölőzik, hízeleg, kecsegtet, gazsulírozik (tájnyelvi), főz (szleng)
tényállás
főnév
- tény, tényálladék (szaknyelvi), ténykörülmény (szaknyelvi), valóság, igazság, konkrétum, szituáció, helyzet, ábra (szleng)
szív2
főnév
- ketyegő (szleng), motor (szleng), pumpa (szleng), verő (tájnyelvi)
- mell, kebel (választékos)
- érzés, lélek, érzésvilág
- központ, középpont, centrum, belseje (valaminek)
részlet
főnév
- rész, alkatrész, darab, töredék, szelet, szegmens (szaknyelvi), hányad, porció, adag, repartíció (idegen), ciklicakli (tájnyelvi)
- mozzanat, momentum
- szakasz, szemelvény, fejezet, passzus, epizód
rossz I.
melléknév
- egészségtelen, elhasználódott, ártalmas, romlott, bűzhödt, büdös, poshadt, állott, záp, ízetlen, keserű, émelyítő, kellemetlen, avas, orrfacsaró, áporodott, dögletes, szennyezett
- kedvezőtlen, hátrányos, alkalmatlan (időpont)
- veszteséges, szerencsétlen, káros
- levert, letargikus, csüggedt, bús, bánatos, búskomor, szomorú, mísz (bizalmas)
- barátságtalan, ellenséges
- (magatartás): komisz, gonosz, rosszindulatú, rosszakaratú, aljas, alávaló, galád, elvetemült, tré (idegen)
- ledér, léha, kicsapongó, feslett, elhíresült, parázna, becstelen, hírbeli (tájnyelvi)
- rosszalkodó, szófogadatlan, helytelenkedő (tájnyelvi)
- fegyelmezetlen, pajkos, csintalan, rakoncátlan, vásott, pajzán, rendetlen, csibész
- összeférhetetlen, kibírhatatlan
- bántó, sértő
- vacak, ócska, silány, gyatra, használhatatlan, eladhatatlan, alkalmatlan, pocsék, hitvány, gyenge, kopott, rozoga, rongyos, elnyűtt, értéktelen, bóvli, olcsó, kritikán aluli, förtelmes
- durva, bárdolatlan, csiszolatlan, kibírhatatlan, bántó, sértő, csapnivaló, illetlen
- csúnya, rút, rusnya, ocsmány
- téves, hibás, elhibázott, fals
ugrándozik
ige
- szökdécsel, fickándozik, hancúrozik, ficánkol, ugrabugrál, bickándik (régies), ugráncsol (tájnyelvi)
- viháncol
zargat
ige
- kerget, hajszol, űz, üldöz
- alkalmatlankodik, zaklat, piszkál, macerál (bizalmas), buzerál (szleng), nyakára jár, rászáll (valakire), molesztál, szekíroz (bizalmas), szekál (bizalmas), vegzál (régies), üldöz, ostromol
- sürget, nógat, noszogat
tisztviselő
főnév
- hivatalnok, tisztségviselő, beamter (régies), bélyegnyaló (tájnyelvi), aktakukac, tintanyaló (pejoratív)
temetés
főnév
- sírba tétel, elhantolás, elföldelés, elásás, gyászszertartás, végtisztesség, búcsúztatás, búcsúztató
- temetkezés
trafikál
ige
- (bizalmas): beszélget, trécsel (bizalmas), dumcsizik (bizalmas), cseveg, tereferél
- cimborál, szövetkezik, összejátszik, összeszűri a levet, paktál
- fondorkodik, mesterkedik, ármánykodik, rosszban sántikál, taktikázik, fortélyoskodik
vonakodik
ige
- húzódozik, húzódik, ódzkodik, kelletlenkedik, idegenkedik, prüszköl, berzenkedik, szabódik, tartózkodik, kibúvót keres, fázik (valamitől) (bizalmas), viszolyog, vacillál (bizalmas), küllőfékezik (tájnyelvi), hámfázolódik (tájnyelvi)
- restell, átall, szégyell(valamire)
szolgálatkész
melléknév
- segítőkész, készséges, udvarias, előzékeny, szíves, szívélyes, lekötelező, gáláns, lovagias
tudat2
főnév
- ész, elme, agy
- észlelés, érzékelés
- öntudat, önérzet
- emlékezet, tudás, ismeret, tapasztalat
zaklatott
melléknév
- felkavart, feszült, nyugtalan, egzaltált, kiegyensúlyozatlan, hektikus (választékos), lázas, feldúlt, ideges, izgatott, zavart, felindult, felkorbácsolt
- (régies): (állat) üldözött, hajszolt, kergetett