tisztviselő szinonimái

főnév
  • hivatalnok, tisztségviselő, beamter (régies), bélyegnyaló (tájnyelvi), aktakukac, tintanyaló (pejoratív)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

meg

kötőszó
  • és, s, azonkívül, azonfelül, továbbá, valamint
  • viszont, pedig, ellenben, azonban

libasor

főnév
  • sor, egyenes sor, gänsemarsch (idegen)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tisztviselő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tényleges

melléknév
  • valóságos, való, valódi, objektív, kézzelfogható, kétségtelen, igazi, valós, tulajdonképpeni, reális, ténybeli, effektív, konkrét, hamisítatlan, törzsökös, tősgyökeres, vitathatatlan, virtigli (bizalmas)
  • hathatós, hatékony
  • állományban lévő, aktív, reguláris (szaknyelvi)

szívbénulás

főnév
  • szívszélhűdés

szesszió

főnév
  • ülés, ülésszak
  • (régies): vizsgaidőszak
  • (régies): jobbágytelek

stáb

főnév
  • (régies): vezérkar, törzskar
  • csoport, csapat, team (idegen)
  • forgatócsoport
  • kíséret
  • vezetőség

tétovázik

ige
  • bizonytalankodik, ingadozik, inog, habozik, hezitál, vacillál (bizalmas), teketóriázik, kukoricázik (tájnyelvi), hévizál (tájnyelvi), ideodáz (tájnyelvi)

tus2

főnév
  • (régies): éljenzés, áldomás, felköszöntés, pohárköszöntő

részvétlen

névmás
  • érzéketlen, közönyös, közömbös, rideg, indifferens (idegen), szenvetlen (régies), fásult, passzív, impasszíbilis (idegen), szívtelen, lelketlen, lélektelen, könyörtelen, szőrösszívű (bizalmas), keményszívű

rekviem

főnév
  • gyászmise
  • gyászzene

nagyhangú

melléknév
  • nagyszájú, harsány, szájas (pejoratív), szájtépő (bizalmas), hangoskodó, bőtorkú (tájnyelvi), hangzatos (régies), duhaj, nagyképű, fontoskodó, arrogáns
  • lármás, zajos, hangos, kiabáló
  • demagóg

rosszindulatú

melléknév
  • alattomos, komisz, perfid (idegen), rosszlelkű, gonosz, álnok, elvetemült, romlott, rosszhiszemű, rosszmájú, kárörvendő, kaján, maliciózus, rosszakaratú, ellenséges, kegyetlen, gyilkos, kíméletlen, csípős, szívtelen, acsarkodó, feketemájú (tájnyelvi), dusmán (tájnyelvi)
  • káros, ártalmas, halálos, gyógyíthatatlan, malignus (szaknyelvi)

ugyanakkor

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, szintakkor (régies)
  • egyszerre, azalatt
  • (bizalmas): egyszersmind, egyben, egyúttal

valaki

névmás
  • bárki, akárki, egyvalaki, olyaski (tájnyelvi), valakicsoda (tájnyelvi)
  • az ember
  • izé, illető, pasas (bizalmas), alak (bizalmas), pityipalkó (bizalmas), hogyishívják (bizalmas)

jegyez

ige
  • felír, leír, beír, felró, pontol (régies)
  • jegyzetel
  • aláír, szignál (bizalmas)
  • leköt
  • iktat, bevezet, anyakönyvez, immatrikulál (régies)

zárótétel

főnév
  • konklúzió, következmény, végeredmény
  • finálé
  • függelék, záradék

titoktartó

melléknév
  • diszkrét, szómegálló (tájnyelvi) Sz: hallgat, mint a sír

ten

névmás
  • (régies): saját, tulajdon, önnön

trakta

főnév
  • vendéglátás, megvendégelés, vendégség, jóltartás (régies), ellátás, lakoma, dínomdánom, eszem-iszom, lakmározás
  • (régies): értekezés, előadás, tanulmány, dolgozat

vonatkozó

melléknév
  • illő, tartozó, kapcsolatos, idevágó, érintő

torreádor

főnév
  • bikaviador (régies), torréró (idegen)

szóló

főnév
  • magánszám, énekszóló, ária, szólójáték, hangszerszóló

tudomás

főnév
  • ismeret, tudás, értesülés, tapasztalat
  • hír, feltételezés, sejtés, vélelmezés, gyanú, találgatás, hallomás

zápul

ige
  • büdösödik, romlik, poshad
  • gyengül
  • tesped, sínylődik