teljesen szinonimái

határozószó
  • egészen, teljességgel, hiánytalanul, százszázalékosan, totál (szleng), mindenestül, szőrén-szálán, minden ízében, testestül-lelkestül, ízig-vérig, szőröstül-bőröstül (bizalmas), tetőtől talpig, nyakig, gyökeresen, merőben, tisztára (bizalmas), abszolúte (bizalmas), állatjára (tájnyelvi)
  • fenékig, földig, csonkig
  • nyomtalanul, tökéletesen, végleg

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

vegyül

ige
  • elvegyül, elkeveredik, keveredik, egyesül, elegyedik, kavarodik
  • belevész, beleolvad, egybeforr

elméleti

melléknév
  • teoretikus, akadémikus, spekulatív, absztrakt, filozofikus, intellektuális, hipotetikus, elvont, doktrinér (idegen), elvonatkoztatott, eszmei
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a teljesen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tárgyal

ige
  • tanácskozik, értekezik, gyűlésezik, ülésezik
  • megbeszél (valamit), foglalkozik (valamivel)
  • fejteget, vitat, előad
  • alkudozik, egyezkedik

szempillantás

főnév
  • pillantás, blikk (idegen), hunyorítás (tájnyelvi)
  • pillanat, perc, másodperc
  • (régies): nézés, tekintet

százszázalékos

melléknév
  • hiánytalan, teljes, abszolút (idegen), maradéktalan

selejt

főnév
  • hulladék, maradék, szemét, limlom, alja (valaminek), hitványa (valaminek), ócskaság, kacat, bóvli
  • (jelzőként): selejtes, hibás, hitvány, ócska, vacak, értéktelen, ragyva (régies)

tehénhús

főnév
  • (régies): marhahús

tőke1

főnév
  • tönk, fatönk, rönk, tuskó
  • szőlőtőke, szőlőtő, szőlő

rámegy

ige
  • felmegy (valamire), belemegy, beletapos, belelép, rálép
  • rátámad, ráront, nekiront, rárohan, rátör, lecsap
  • ráfér, felfér, elfér
  • (régies): rátér (valamire)
  • elhatároz, rászánja magát
  • (idő): ráfordítódik, eltelik, beletelik
  • (pénz): elfogy
  • belepusztul, odalesz, beleveszik
  • (egészség): felőrlődik, felmorzsolódik
  • (tájnyelvi): rímel, összecseng, egybecseng, összecsendül, passzol (tájnyelvi)
  • (bizalmas): ráhajt, rákoncentrál, összpontosít (valamire)

ráadásul

határozószó
  • ráadásként, ráadásképpen, ráadásképp, azonkívül, azonfelül, amellett, ezenkívül, ezenfelül, méghozzá, még, mindehhez, sőt, továbbá, másfelől, mi több, valamint, tetejében, hegyibe (tájnyelvi), hegyébe (tájnyelvi), plusz (bizalmas)

módosít

ige
  • változtat, alakít, modifikál (szaknyelvi), transzformál, alternál (szaknyelvi)
  • helyesbít, javít, korrigál, revideál, átértékel, felülvizsgál, átdolgoz, átír, átalakít, átgyúr

rémség

főnév
  • rémtett, gaztett, szörnyűség, rettenet
  • (régies): rémület, borzalom, irtózat
  • rémalak (régies), rém, rémkép, rémlátás, kísértet, látomás, fantom, szörny, szellem, démon

törvény

főnév
  • jogszabály, rendszabály, rendelet, előírás, határozat, törvénycikk, paragrafus
  • regula
  • jog, jogtudomány, jogrendszer
  • igazságszolgáltatás, bíróság, törvényszék
  • bíráskodás, törvénykezés, ítélet
  • szabály, törvényszerűség, norma, vezérelv, irányelv, zsinórmérték, kánon
  • (természettudományi): elv, szabályszerűség, tétel

utánnyomás

főnév
  • újranyomás
  • utánnyomat

ínséges

melléknév
  • nyomorúságos, nélkülöző, szűkös, szegény, szegényes, szűkölködő, sovány, katasztrófa sújtotta, siralmas, nyavalyás, szánalmas, szánandó, sanyarú, nyomorgó, éhenkórász, koldusbotra jutott

virgács

főnév
  • vesszőnyaláb, vessző, fűzfa korbács
  • verés, elnáspángolás
  • (szleng): láb, lábacska (bizalmas), tappancs (bizalmas), futómű (szleng), alváz (szleng)

téltemető

főnév
  • kikeletnyíló, télihunyor, télike

tányérvirág

főnév
  • napraforgó, tányérrózsa (tájnyelvi)

tiszteletreméltó

melléknév
  • tisztes, tekintélyes, respektábilis (régies)

vihar

főnév
  • ítéletidő, szélvész, szélvihar, forgószél, fergeteg, égiháború, zivatar, viheder (tájnyelvi), béder (tájnyelvi)
  • válság, válsághelyzet, szükséghelyzet, szükségállapot, krízis
  • (bizalmas): veszekedés, civakodás, perpatvar, szóváltás

terhes

melléknév, főnév
  • megrakott, telepakolt
  • állapotos, várandós, kismama, viselős, gyermeket vár, másállapotos, másállapotban van, teherben van, hasas (tájnyelvi), vastag (tájnyelvi), gravida (szaknyelvi), hozós (tájnyelvi), pocakos, felhasú (tájnyelvi) Sz: áldott állapotban van; anyai örömök elé néz; csontra hízik; két májára hízik; kettőre eszik; kurta elöl a szoknyája; nő a ház eleje; olyan betegsége van, amibe még senki se halt bele; Rómába megy; tele van a zsák; teli a kas
  • ellős (tájnyelvi), vemhes
  • fárasztó, nyomasztó, nyugtalanító, zavaró, kényelmetlen, elcsigázó, strapás (bizalmas), embert próbáló, kellemetlen, nehéz, megviselő, kedvezőtlen, vesződséges
  • feszélyező, erőszakos, tolakodó, okvetetlenkedő

szerelmes I.

melléknév
  • bámuló, csodáló, tisztelő, hódoló, szerető, szerelemittas, szerelmetes (régies)
  • szerelmi
  • rajongó, imádó, hódoló, tisztelő, híve (valakinek)
  • (régies): nagyon szeretett, tisztelt

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)

vincellér

főnév
  • szőlőműves, budár (tájnyelvi)