tekintet szinonimái

főnév
  • pillantás, nézés, szemvillanás, kacsintás, hunyorgás
  • ábrázat, arckifejezés
  • tekintetbevétel, figyelembevétel, figyelem
  • szempont, vonatkozás, nézőpont, aspektus, megvilágítás
  • (régies): tisztelet, tekintély

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

látszik

ige
  • érzékelhető, látszódik (tájnyelvi), mulatozik (tájnyelvi), feltetszik (tájnyelvi)
  • (valamilyennek): mutatkozik, tűnik, fest, tetszik, bizonyul

tilos

melléknév
  • tiltott, tilalmas, tilalmazott (régies), illegális, törvénytelen, illicit (idegen), nyista (szleng)
  • tabu
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tekintet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tanulatlan

melléknév
  • iskolázatlan, analfabéta, írástudatlan, műveletlen, képzetlen, tudatlan, buta, járatlan, tapasztalatlan, kulturálatlan, pallérozatlan, illiterátus (régies), unintelligens
  • közönséges, faragatlan, bárdolatlan, nyers, civilizálatlan, csiszolatlan, primitív
  • szakképzetlen, kívülálló, kontár, laikus, amatőr

szemellenzős

melléknév
  • (sapka): ellenzős (tájnyelvi), simléderes (tájnyelvi)
  • szűk látókörű, elfogult, korlátolt, rövidlátó, begyepesedett, vaskalapos, provinciális (idegen), vidékies

száraz II.

főnév
  • szárazföld
  • szárazkoszt, száraztakarmány

savanyú I.

melléknév
  • savanyított, savanykás, fanyar, ecetes, pikáns, vadízű (tájnyelvi), borízű
  • (bor): karcos, acsari (tájnyelvi), bicskanyitogató (tréfás)
  • (gyümölcs): éretlen, zöld
  • fancsali, kedvetlen, kedélytelen, sótlan, fanyalgó, unott, kényszeredett, szomorú

távbeszélőkészülék

főnév
  • telefon, telefonkészülék, telefonállomás, távrecsegő (tréfás)

tornaterem

főnév
  • tornacsarnok, sportcsarnok, lovarda (szleng), lihegő (szleng), ökörködő (szleng)

ráharap

ige
  • beleharap
  • (hal): bekap, benyel, elnyel
  • kedvet kap, kap rajta, beugrik, elhisz, lépre megy

puhány

melléknév
  • elpuhult, puha, elkényeztetett, elkényelmesedett, enervált, pipogya, szibarita (régies), teddide-teddoda, tutyimutyi (bizalmas), kényeskedő, lottyadt, lágymártás (tájnyelvi), majrés (szleng), takony (szleng), lekvár (bizalmas)
  • befolyásolható, gerinctelen

mintagazdaság

főnév
  • példánygazdászat (régies)

regiszter

főnév
  • névmutató, jegyzék, lajstrom (régies), névsor, névjegyzék
  • nyilvántartás, tárgymutató
  • hangfekvés

töpörödik

ige
  • töpped, zsugorodik, aszalódik, aszik, fonnyad, összehúzódik, satnyul, konyul, fonyarodik (tájnyelvi), ráncosodik, gözörödik (régies), töpik (régies)

unszolás

főnév
  • kérés, biztatás, buzdítás, rábeszélés, sürgetés, doszolás (régies), késztetés, sarkallás, nógatás, noszogatás, kapacitálás, ösztönzés

indítóok

főnév
  • ok
  • indíték, indíttatás, indok, hajtóerő, mozgatóerő, mozgatórugó, motívum, alap, momentum, impulzus, stimulus

világos I.

melléknév
  • fényes, napfényes, megvilágított, kivilágított, fényárban úszó
  • világító, ragyogó
  • pasztell, halvány, fehéres, fényes
  • szőke, kese (tájnyelvi)
  • magas, csengő, vidám
  • érthető, közérthető, áttekinthető, tiszta, átlátszó, szemléletes, szabatos, kézzelfogható, egyértelmű, kétségtelen, nyilvánvaló, félreérthetetlen, magától értetődő, logikus, evidens
  • (tájnyelvi): nyílt, szabad, téres (régies)

tele, teli I.

melléknév
  • telt, zsúfolt, tömött, megtömött, megrakott, megtöltött, tetézett, megterhelt
  • meg nem osztott, megbontatlan, megtelt
  • teljes, hiánytalan

táncos II.

főnév
  • táncművész, balettművész

tífusz

főnév
  • hagymáz (régies), forróbetegség (tájnyelvi), forróhideg (tájnyelvi)

vezényszó

főnév
  • parancs, parancsszó, kommandó (szaknyelvi)

téns

főnév
  • (tájnyelvi): tekintetes (régies), nagyságos (régies)

szenilis

melléknév
  • elaggott, agg, gügye, agyalágyult, tasziló (szleng)
  • feledékeny, szórakozott

tizedel

ige
  • pusztít, irt, gyilkol

világégés

főnév
  • (választékos): világháború