tornaterem szinonimái

főnév
  • tornacsarnok, sportcsarnok, lovarda (szleng), lihegő (szleng), ökörködő (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyal

ige
  • végigsimít, végighúz
  • (láng, tűz) nyaldos
  • (bizalmas): megmosdat, kicsinosít
  • csókolgat, nyal-fal
  • (szleng): hízeleg, hajlong, alázatoskodik, csúszik-mászik, törleszkedik, nyalizik (bizalmas), gazsulál (szleng), stréberkedik (bizalmas), pedálozik (szleng)

gőgös

melléknév
  • elbizakodott, önhitt, öntelt, önelégült, dölyfös, felfuvalkodott, fennhéjázó, pöffeszkedő, dagályos (régies), prepotens, hivalkodó, pökhendi, beképzelt, nagyképű, felvágós, önimádó, arrogáns, feszelgő (tájnyelvi), hányaveti (tájnyelvi), szuszos (tájnyelvi)
  • büszke, kevély, rátarti Sz: a királyt is atyafiának mondja; a köszönést sem fogadja el; a szentháromság után az első személy; a tengert béklyóval fenyegeti; alázatos, mint a páva; azt hiszi magáról, hogy ő az atyaisten; azt hiszi, aranyat szarik; Bécsben volt a bátyja köszörűs; bíró lánya; büszke, mint a pénzes szatyor; csak félvállról felelget; csillagokba néz; csont van a hasában; de nagy fazékkal van!; elkapta a ló; elkapta a süveget; előtte mákszem a hegy is; elragadták a lovak; felfújja magát, mint a duda; felfújta a pofáját; felhordja a pipáját; felhúzta a piros csizmát; felkapott a kocsira; felkeltebb a kovásznál; félszemét sem veti másra; felszemöldök ember; félti az aranygyűrűt; félvállról beszél az emberrel; fenn hordja az orrát; fenn hordja a fejét; fennköltebb a kovásznál; fenn tartja az orrát, mint a harangozó disznaja; feszít, mint két krumpli egy zsákban; feszít, mint két cső tengeri egy zsákban; foghegyről beszél; fokhagymásan lépik; földön lába, égen feje; följebb nézett a meszesfazéknál; fúrót nyelt; ha olyan büdös volna, mint amilyen büszke, a fene se menne közel hozzá; ha repülni tudna, Babilon tornyára rakna fészket; hatot kérdel, egyet felel; hegyeset hugyozik; karót nyelt; keresztül áll a szeg a fejében; kidülleszti a mellét; lóhátról beszél az emberrel; megnő a szarva; mindenkinek bajuszát ő akarja pödöríteni; nagy a kajla szarva; nagy mellénye van; nekidülleszkedik, mint az egésztelkes paraszt; nem nézi, mi mászik, hanem mi repül; nem tudja, hová tegye a lábát; ő hajtja a Göncöl szekerét; orrával túrja az eget; pöffeszkedik, mint a fölfuvalkodott béka; semmi se fér a fogára; széles mellű; tarajosan beszél; tempózik, mint a hasadt teknő; tudja, mit végeztek az égben; úgy jár, mint a páva; úgy sétál, mint a görög az üres boltban; ugyan porzik utána; vizsgálja a csillagokat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tornaterem szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

termosz

főnév
  • hőpalack

szopóka

főnév
  • szipka, szipóka, szívóka, pipacsutora, csutora
  • cucli, cumi, dudli

szimulál

ige
  • tettet, színlel, mímel, alakoskodik, tetteti magát, megjátssza magát, színészkedik

sült I.

melléknév
  • pirított, barnított, ropogós, sütött
  • lebarnult, napbarnított, lesült
  • (bizalmas): igazi, valódi, letagadhatatlan, eredeti, jellegzetes, virtigli (idegen)

tiszthelyettes

főnév
  • altiszt, sarzsi (tájnyelvi)

ugar

főnév
  • parlag, parlagföld
  • kihasználatlan föld
  • pusztaság

rituális

melléknév
  • szertartásos, szertartásszerű
  • előírásos
  • megszokott, állandó, szokványos, szokásos

reprezentál

ige
  • képvisel
  • ábrázol, megjelenít
  • (tájnyelvi): bemutat, prezentál

narancssárga

melléknév, főnév
  • narancs, narancsszín, sárgásvörös, narancspiros, narancsvörös, sötétsárga

rutin

főnév
  • jártasság, ügyesség, készség, gyakorlat, tapasztalat, megszokás, szokás

uraskodó

melléknév
  • úrhatnám, urizáló, előkelősködő

vámőr

főnév
  • vámtiszt, vámtisztviselő, vámhivatalnok, vámos, finánc (régies)

jogtanácsos

főnév
  • jogász, jogi szakértő

zubog

ige
  • forr, buzog, bugyog, pezseg, lobog, bugyborékol, habzik, gyöngyözik, kavarog, örvénylik
  • (tájnyelvi): folyik, ömlik, árad
  • (fül) zúg

tortúra

főnév
  • kínzás, gyötrés, zaklatás, szekatúra
  • kínvallatás, kínfaggatás (régies), csigázás (régies)
  • szenvedés, kínszenvedés, fájdalom, gyötrelem, gyötrődés, pokol, próbatétel, megpróbáltatás, viszontagság, hányattatás, nélkülözés, ínség, sínylődés, nyomorúság, szívfájdalom, golgota (választékos), kereszt, kálvária, pokoljárás

terjesztés

főnév
  • kiteregetés, elhíresztelés, szétkürtölés
  • szétküldés, forgalomba hozatal, árusítás, eladás, értékesítés
  • sugárzás, szórás, közvetítés, adás
  • beharangozás, hirdetés, népszerűsítés, közzététel, közhírré tétel, reklám, propaganda
  • megjelentetés, kiadás, nyomtatás, sokszorosítás, publikálás

túl1

határozószó
  • átellenben, szemben, szemközt, odaát, túlnan (tájnyelvi), ellenbenát (tájnyelvi), ellenben-által (tájnyelvi), vizaví (régies)

zászlóhordó

főnév
  • zászlóvivő, zászlós

tömzsi

melléknév
  • zömök, köpcös, tömpe, vaskos, dundi, sűrű (tájnyelvi), zsufa (tájnyelvi), bucók (tájnyelvi), dömsi (tájnyelvi)

szőrös

melléknév
  • gyapjas, bolyhos, pelyhes, pihés, molyhos, borzas, bozontos, sörtés
  • borotválatlan, borostás
  • szúrós

tüdőbajos

melléknév
  • tüdőbeteg, tébécés, gümőkóros, mellbeteg, mellbajos (tájnyelvi), hektikás (tájnyelvi), gölöhös (tájnyelvi), göthös (régies)

zöldfülű I.

melléknév
  • éretlen, tapasztalatlan, gyakorlatlan, járatlan, kezdő, újonc, tejfölösszájú (pejoratív), kiforratlan