tapaszt szinonimái

ige
  • ragaszt, forraszt
  • vakol, beken, besároz (régies)
  • beburkol, bevon, betöm

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

arányszám

főnév
  • viszonyszám, mértékszám, tényező, mutatószám, jelzőszám, indexszám, modulus (szaknyelvi)

öreg II.

főnév
  • öregember, öreg, apó, öregapó, öreglegény, öregúr, aggastyán, vénember, vénség, salabakter (bizalmas), tata (bizalmas), fater (bizalmas), trotli (bizalmas), trotty (bizalmas), kriptaszökevény (szleng)
  • főnök, vezető, góré (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tapaszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szűk

melléknév
  • szoros, keskeny, vékony, kicsi
  • testhez álló, feszes, passzentos (bizalmas)
  • rövid, kurta
  • szűkös, kevés, ínséges, szegényes, nyomorúságos, nehéz
  • közeli, közelálló, közvetlen, bensőséges, bizalmas, meghitt, intim
  • zártkörű, korlátozott, korlátolt
  • (idő): rövid, rövidre szabott

szamárság

főnév
  • ostobaság, badarság, baromság, butaság, oktalanság, csacsiság, csacskaság (választékos), bohóság, bolondság, idétlenség, zöldség (bizalmas), képtelenség, sületlenség, süketség (bizalmas), blődség, zagyvaság, buta beszéd, hülyeség, marhaság (bizalmas)

süsü1

főnév
  • (tájnyelvi): kapucni, csuklya

rongálódik

ige
  • romlik, kopik, nyűvődik, nyúzódik, roncsolódik

talpalávaló

főnév
  • táncmuzsika, zene, táncugrató (régies)

tespedtség

főnév
  • tétlenség, tétlenkedés, semmittevés, mozdulatlanság
  • közöny

privát

melléknév
  • egyéni, magán, személyes, saját, bizalmas, nem hivatalos, családi, belső, intim, diszkrét

pólyás

melléknév, főnév
  • pólyásbaba, baba, bébi, újszülött, csecsemő, csecsszopó, palánta, poronty (bizalmas)
  • kicsi, pici
  • bepólyázott

menyecske

főnév
  • fiatalasszony, asszonyka, új asszony, menyemasszony (tájnyelvi), ifiasszony (régies)
  • fehérszemély (régies)

ráfanyalodik

ige
  • rákényszerül, rászorul

tisztára

határozószó
  • teljesen, egészen, teljes egészében, valósággal
  • szakasztott, kiköpött (bizalmas)

túllép

ige
  • átlép, túlmegy, átmegy, túljut, túlkel (tájnyelvi)
  • áthág, (szabályt) megszeg, megsért
  • felülemelkedik, túlhalad, túlteszi magát (valamin)

idead

ige
  • idenyújt, átad

véredény

főnév
  • ér, véna, aorta (szaknyelvi)

tapintatlan

melléknév
  • figyelmetlen, kíméletlen, udvariatlan, tolakodó, indiszkrét (választékos), tiszteletlen, elővigyázatlan, nemtörődöm, gondatlan, neveletlen, közönséges, goromba, bárdolatlan, bántó, sértő, nyers, durva, arcátlan, szemtelen, modortalan, ízléstelen Sz: akasztott házában kötelet emleget; belegyalogol vkinek a lelkébe

szubvenció

főnév
  • államsegély, támogatás, dotáció, juttatás, adomány
  • apanázs, járadék, segély

téma

főnév
  • mondanivaló, tárgy, tartalom, cselekmény, anyag, témakör
  • dallam (szaknyelvi)
  • ötlet, gondolat, alapgondolat, alapeszme, motívum, elgondolás

végtelen I.

melléknév
  • végetlen, vég nélküli, véghetetlen, végeláthatatlan, beláthatatlan, határtalan, korlátlan, parttalan, végeérhetetlen, elláthatatlan, végéremehetetlen (tájnyelvi)
  • folytonos, örök, örökkévaló, halhatatlan, elmúlhatatlan, szüntelen, megszakítás nélküli, szűnni nem akaró
  • nagyfokú, rendkívüli, nagy
  • feneketlen, mélységes, kiapadhatatlan, kimeríthetetlen, felmérhetetlen, mély, kifogyhatatlan, számtalan, tömérdek, tengernyi, gigászi, irdatlan

tartozik

ige
  • (valakire, valamire): vonatkozik (valamire), illet, velejár
  • (valahová): illik, vág, passzol (bizalmas), klappol (szleng)
  • (valakinek): lóg (bizalmas), jön (bizalmas)

származik

ige
  • ered, leszármazik, sarjad, eredezik, gyökerezik, fakad, jő (régies), jön, fajzik
  • visszanyúlik, visszaeredeztethető
  • születik
  • elszármazik, kikerül, vetődik
  • deriválódik (idegen)
  • létrejön, keletkezik, támad, adódik, indul, kifejlődik, kialakul

térfoglalás

főnév
  • térhódítás
  • terjeszkedés

venyige

főnév
  • szőlővessző, vessző, borág (régies), ág, szőlőtő, szőlőinda, csöremölye (tájnyelvi)
  • bot
  • (tájnyelvi): rőzse
  • (bizalmas): egyes, elégtelen