találka szinonimái

főnév
  • randevú, randi (bizalmas), pásztoróra (régies), légyott (régies), együttlét
  • találkozó, találkozás, összejövetel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

legurul

ige
  • legördül, legörög, lehengeredik
  • lepottyan, lebukfencezik, leesik, legömbörödik (tájnyelvi), lehandarikázik (tájnyelvi), lehenderedik (tájnyelvi), lehömpölyög (tájnyelvi), lelongárol (tájnyelvi)

megüt

ige
  • bánt, bántalmaz, ütést mér, behúz (bizalmas), meglegyint, megcsap, ráhúz, rávág, rásóz, odavág, sújt, megvág (tájnyelvi), ráüt, rásuhint, ráver, odasóz (bizalmas), odateremt (tájnyelvi), rácsap, csappant (tájnyelvi), megkólint (tájnyelvi), lekever egyet (valakinek) (bizalmas), beakaszt egyet (valakinek) (szleng), bemázol egyet (szleng), bemos egyet (valakinek) (szleng), bepancsol egyet (valakinek) (szleng), leken egyet (bizalmas), lezavar egyet (valakinek) (szleng)
  • (testrészt): beleüt, belevág, odaüt
  • (áram): megráz, megcsíp
  • (bizalmas): megütközést kelt, megbotránkoztat, elképeszt, meghökkent, megdöbbent
  • (bizalmas): elér
  • elnyer, megnyer
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a találka szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

szószátyár

melléknév
  • bőbeszédű, beszédes, fecsegő, szószaporító, szószapora (tájnyelvi), locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), locsogó, cserfes, szófosó (durva), nagy dumájú (szleng), dumás (szleng) Sz: csépelt szalma beszéde

szabálysértés

főnév
  • szabálytalanság, szabályszegés, kihágás, törvénysértés, áthágás, megszegés, túllépés, túlkapás, botlás, hiba, vétek

sportegyesület

főnév
  • sportkör, klub, sportklub, tornaklub (régies)

rezgés

főnév
  • oszcilláció (szaknyelvi), remegés, vibrálás, vibráció, rezgőmozgás

szünetjel

főnév
  • pauza (választékos)

tényállás

főnév
  • tény, tényálladék (szaknyelvi), ténykörülmény (szaknyelvi), valóság, igazság, konkrétum, szituáció, helyzet, ábra (szleng)

pór

főnév
  • paraszt, földművelő, földműves, szántóvető (régies), nemtelen (régies)
  • plebejus

pipereüzlet

főnév
  • (régies): illatszerbolt, drogéria (régies), illatszertár (régies)

melankólia

főnév
  • mélabú, búskomorság, szomorúság, levertség, depresszió, kedvetlenség, lehangoltság, csüggedtség, nyomott hangulat

pszichikum

főnév
  • lelkivilág, lélek, lelkület
  • lelki mozzanat

térnyerés

főnév
  • terjeszkedés, terjedés, szétáradás, szétterjedés, expanzió (idegen)

trágárkodik

ige
  • disznólkodik, malackodik, illetlenkedik, szemérmetlenkedik

hölgy

főnév
  • úrinő, úriasszony, dáma, lady (idegen), nő, delnő (régies), hölgyemény (pejoratív), női hölgy (tréfás), kegyes (régies)
  • (régies): hermelin

zsugori

melléknév
  • fösvény, fukar, kapzsi, szűkmarkú, garasoskodó, filléreskedő, krajcároskodó, skót (bizalmas), smucig (bizalmas), sóher (bizalmas), kuporgató, kicsinyes, szőrösszívű, zsebrák (régies), kupori (tájnyelvi), olcsójános (szleng), szarevő (durva), szarrágó (durva), faszarági (tájnyelvi)

végezetül

határozószó
  • utoljára, végül, végül is, végtére, a végén, legutolszor, utolsóként, leghátul, bezárólag

talapzat

főnév
  • talpazat, talp, talpkő, talap (régies), alapzat, aljzat, lábazat, cokli (bizalmas), fundamentum, piedesztál (szaknyelvi), posztamentum (szaknyelvi)

szondáztat

ige
  • ropiztat (szleng), megfújat (szleng)

technikum

főnév
  • szakközépiskola, műszaki iskola

vásárlóközönség

főnév
  • vevőközönség, vevőkör, fogyasztók, vásárlók

tanul

ige
  • diákoskodik, a tanulmányait végzi, tanulmányokat folytat, iskolába jár
  • elsajátít, magáévá tesz, készül
  • gyakorol
  • memorizál, emléz (régies), sulykol, magol, szajkóz (pejoratív), benyal (szleng), bevág (bizalmas), bifláz, beseggel (szleng)
  • okul, okosodik, profitál

szaktárs

főnév
  • munkatárs, szaki (bizalmas), szakika (bizalmas), kolléga, kartárs (régies)
  • szakmabeli, kebelbeli (régies)

telekkönyvez

ige
  • kataszterez (szaknyelvi)

vég

főnév
  • határ, perem, szél, csúcs
  • faluvég
  • befejezés, finálé, befejeződés, végződés, utolja, utója (tájnyelvi)
  • omega
  • fogyta, eltelte, megszűnte
  • következmény, kimenetel, eredmény
  • vész, elpusztulás, megsemmisülés, elmúlás, halál, exitus (szaknyelvi)
  • végzet