tétemény szinonimái

főnév
  • (régies): tett, cselekedet
  • (régies): tét
  • (tájnyelvi): átok, rontás, babonázás, boszorkányozás, igézet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

izzadt

melléknév
  • verejtékes, verítékes, lucskos, csatakos, loncsos (tájnyelvi), vizes (bizalmas), nedves, nyirkos (tenyér), gyöngyöző (homlok)
  • párás, gőzös, nedves, nyirkos

savanyú I.

melléknév
  • savanyított, savanykás, fanyar, ecetes, pikáns, vadízű (tájnyelvi), borízű
  • (bor): karcos, acsari (tájnyelvi), bicskanyitogató (tréfás)
  • (gyümölcs): éretlen, zöld
  • fancsali, kedvetlen, kedélytelen, sótlan, fanyalgó, unott, kényszeredett, szomorú
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a tétemény szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

teknős

melléknév
  • vályúszerű, homorú
  • teknősbéka

szignál1

ige
  • jelez, jelt ad
  • aláír, láttamoz, kézjegyével ellát, ellenjegyez, hitelesít

szenvedély

főnév
  • szenvedelem, szenvedélyesség, elragadtatás, enthuziazmus (idegen), pátosz, lelkesedés, vehemencia, láz, tűz, mánia, őrület, hév, forróság, indulat
  • kedvtelés, vesszőparipa, passzió (bizalmas), hobbi, megszállottság, függés
  • szerelem, vágy

som

főnév
  • somfa

terhességmegszakítás

főnév
  • abortusz, abortálás, művi vetélés, vetélés, magzatvesztés (szaknyelvi), méhkaparás, kaparás (bizalmas), küret (szaknyelvi), magzatelhajtás, angyalcsinálás (régies)

trópus2

főnév
  • szókép, képes kifejezés, szóalakzat, alakzat

rendelkezik

ige
  • intézkedik, dirigál, kormányoz, igazgat, irányít
  • parancsol, megparancsol, utasít, rendel
  • statuál (régies), kommandíroz (idegen), vezényel
  • végrendelkezik, meghagy
  • diszponál (szaknyelvi)
  • van (valamije), birtokol

rátapint

ige
  • megtapint, megérint
  • rájön, eltalál, kitalál, ráhibáz, rátalál

mutáció

főnév
  • változat, variáció, variáns (szaknyelvi), alfaj

ripsz-ropsz

határozószó
  • gyorsan, egykettőre, hamar, sietve, hamarjában, hirtelen, tüstént, azonnal, rögtön, üstöllést (tájnyelvi)
  • sebtében, íziben (tájnyelvi), ukmukfukk (bizalmas), mirniksz dirniksz (régies), késedelem nélkül, tétovázás nélkül, mindjárást (tájnyelvi), egykettőben (tájnyelvi)

turzás

főnév
  • félsziget, zátony, lidó
  • földtúrás, próbaásás (szaknyelvi)

üzen

ige
  • értesít, szól, közöl, jelez, tudat, tudtára ad, üzenetet küld, ír
  • hív, hívat, odacitál, berendel, küld (valakiért), izen (tájnyelvi)

izgat

ige
  • ingerel, bánt, irritál
  • idegesít, nyugtalanít, bosszant, aggaszt, cukkol
  • fogdos, piszkál, bizget (tájnyelvi), felizgat, izgalomba hoz, gerjeszt, búgat (szleng), cicerél (tájnyelvi), buzerál (szleng)
  • lázít, uszít, bujtogat, hergel, tüzel, agitál
  • érdekel, foglalkoztat

vizsgálódás

főnév
  • megfigyelés, búvárkodás, tanulmányozás, elemzés, kutatás
  • fürkészés, figyelés, nyomozás

tetőcserép

főnév
  • cserép, cserépzsindely (tájnyelvi)

tehetős

melléknév
  • jómódú, módos, gazdag, vagyonos, jól szituált, dús (régies), birtokos, pénzes, bírós (tájnyelvi), jómagabíró (tájnyelvi)

tömőfa

főnév
  • stoppolófa, gomba

visszaver

ige
  • visszaüt
  • elhárít, megfékez, meggátol, megállít, leszerel, kivéd, visszaszorít, visszavet, meghiúsít
  • visszatükröz, visszasugároz, reflektál
  • ismétel, visszhangoz, rezonál
  • (érvet): megcáfol, meghazudtol, tagad, megdönt, ellene áll (régies)

tisztiszolga

főnév
  • legény, pucer (régies), csicskás (régies), díner (régies), kutyamosó (tájnyelvi)

színtiszta

melléknév
  • vegyítetlen, keveretlen, tiszta, hamisítatlan, százszázalékos, valódi
  • csupa, merő

törzsökös

melléknév
  • (választékos): tősgyökeres, tőrőlmetszett, régi, ősi
  • igazi, valódi, hamisítatlan, eredeti
  • megszokott, állandó, oszlopos

vízmedence

főnév
  • fürdőkád
  • vízgyűjtő, víztároló, tározó, ciszterna, tárolómedence